Mindennapi tanítványok...
1./ Valakiért úgy imádkozom, aki tanításból él, hogy az ő "mindennapi tanítványát" adja meg neki az Úr, naponként.
-- Magamért is elkezdtem imádkozni: "Az én mindennapi tanítványomat, Uram, add meg nekem, naponként!" S itt az Isten országába bevezetett, vagy bevezetés alatt álló fiatalemberekért imádkozom, s kérem az Úrtól, hogy legyen gyümölcs az életemben... így is, ebben az értelemben is. Ámen.
-- Tanítvány, aki odaadja magát az Úr Jézusnak, szívből megtér, és úgy áll Őelőtte, hogy "Itt vagyok, Uram, amit akarsz, az legyen velem!"
-- Tanítvány, akinek szenvedélyévé válik, hogy megismerje az Urat, és az Ő feltámadásának erejét, s az, hogy ezt továbbadja, másokat is bevezessen Isten országába, mások is tanítványok legyenek!
-- Tanítvány, akit nem tart vissza, (végigharcolja ezt, tudatosan), hogy "miről marad le", hogy "mások elítélik ezért, vagy kinevetik", hogy "mibe kerül", és újra és újra kész nekifutni, hogy betöltse azt a tervet, amit az Úr Jézus gondolt el az életére.
-- Tanítván, aki egész életére nézve adja oda az Úr Jézusnak magát, és "ráveti kezét az eke szarvára, és nem fordul vissza"...
2./ Tudom, hogy csoda minden egyes ilyen megtérés, minden egyes ilyen életátadás, csoda mindenki, aki megmaradt és megmarad az Isten országában, hűségesen, és mindenki, aki odaadja magát ugyanerre, hogy ő is megteremje a gyümölcsöt.
-- Csoda, de ugyanekkor ez az Isten országa.
-- Csoda, de ez az alapkiindulás vezet el oda, hogy nem "csak fogyasztó" akar lenni valaki a Krisztus Testében (a helyi gyülekezetben is), hanem hordozóvá válik, és azt figyeli, hogyan tud építeni.
Uram, az én "mindennapi tanítványomat", kérlek, add meg nekem naponként. Hűségeseket, akiket lehet építeni, akik befogadják, amit Te mondasz, és akik adják magukat arra, amit Te akarsz az életükkel. Hűségeseket, akik ott maradnak Melletted, akik mellől eleshetnek ezren is, jobb kezük felől tízezren is, de hozzájuk nem is közelít. Akik elvégzik, amit rájuk bíztál, bízol. Ámen.
"Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem..." (Márk 8, 34-38.)
"Bizony, bizony mondom néktek, ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad - ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem. Aki szereti a maga életét, elveszti azt. Aki pedig gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt. Aki nékem szolgál engem kövessen, és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is. És, aki nékem szolgál megbecsüli azt, az Atya." (János 12, 24-26.)
3./ Ez szenvedély.
Ez odaadás.
Ez maximálisan elkötelezett kapcsolat Jézussal.
Ez olyan, mint a tudatosan megalapozott, szívből, hűséggel és teljességgel megkötött házasság. Visszavonhatatlan.
Én így látom, erre hívott el bennünket az Úr Jézus.
4./ Sokan úgy gondolkodnak, hogy ha elmennek egy gyülekezetbe, az "ki kell elégítse igényeiket". És itt a szervezettségre, olajozottságra, kinézetre, létszámra, elhelyezésre, kiszolgálásra, "lelki ellátásra", életüknek "körbevételére" gondolnak.
-- Az Úr Jézus megadott mindent a tanítványoknak, ami szükséges volt, de néha ilyeneket is mondott: "A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs fejét hová lehajtania." - s ezt olyannak mondta, aki felajánlkozott, hogy követni akarja Őt. (Lukács 9, 58.)
-- Van, ami nem úgy lesz, mint szép álmaidban elgondoltad.
-- Van, amikor nem pátyolgatnak, hanem átvisznek kemény helyzeteken, kísértéseken, támadásokon... - "Simon! Simon! Íme a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát. 32 De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed." (Lukács 22, 31-32.)
-- Van, amikor azt éled át, hogy a "leggyengébb állapotodban" is, másokat kell támogatnod. ("Vigyázz, és erősítsd meg a többieket, akik haló félben vannak; mert nem találtam a te cselekedeteidet Isten előtt teljeseknek." Jelenések 3, 2. "Aki mást felüdít, maga is üdül..." Példabeszédek 11, 25.)
-- Van, hogy rájössz - és utána ismét és ismét rájössz, míg teljesen át nem jár téged - hogy nem rólad szól "ez az egész", hanem Te vagy az Úrért, és nem te vagy a "középpontban".
A babák úgy érzik, ők vannak a középpontban, és tényleg mindenben ki is szolgálják őket - de idővel, ahogy cseperednek, meglátják, hogy a később születettekre ugyanígy gondot kell fordítani, sőt, őket is bevonják kisebb segítségekbe, s még később, egyre inkább több felelősséget kell felvenniük nekik is, mert csak így lehet növekedni az életben... ettől lesz "ember" az ember, hogy elkezd másokért is felelősséget hordani, "beáll" a résbe, amit felfedez, és lehet rá "számítani". Ez már nem "rólad szól", itt már Te vagy az Úrért, Aki bekapcsol téged a másokról való gondoskodásba is. (1János 2, 12-14. Efézus 4, 11-16. Zsidó 5, 11-12. 1Thessalonika 4, 1.)
5./ Igen, ez más, mint amiről általában manapság az emberek gondolkodnak, amikor "gyülekezetről", és "keresztény életről" gondolkodnak. De, ha ez hiányzik, akkor a SÓ ízetlenül meg, és a világ világossága lesz leborítva egy edénnyel... a "hegyen épített város" világít, látható, és vonzza a környékről az embereket, tájékozódási pontot ad. (Máté 5, 13-16.)
-- Persze, hogy az Úr Jézus beszél veled a boldogságról, sőt, megmutatja a boldogság útját.
-- De azt is megérted (Tőle, az Ő útjából, az Ő szavából), hogy az igazi boldogság ott kezdődik, hogy megtanulod letenni a saját boldogságodat, hogy másokat boldoggá tegyél... ez más, mint amit ez a mostani világ kínálgat (persze úgy, hogy sokat ígér, keveset ad, és a végén mindent elvesz).
-- Az Úr Jézus Önmagát adja, hogy a te boldogságod teljes legyen. Ő van ott veled, és Vele mindent megbeszélhetsz. Az igazi boldogságnak Ő, személyesen Ő a titka.
-- Megvigasztal, felépít, betölti az életedet, Szentlelkével átjár, mérhetetlen örömmel vesz körül, megerősít, bátorságot önt beléd... mindazzal, amire szükséged van, ellát. Szeret, meghallgatja imádságaidat, sőt, biztat, hogy kérj, és keress, és zörgess, és megígéri, hogy Ő ott lesz veled, személyesen, meghallgatja imádságaidat, közben jár érted, és mindenkor utat fog mutatni. nem maradsz magadra... ez az igazi tanítványok jutalma. Az Ő személyes jelenléte, közelsége, s az, hogy megismered Őt, életed minden helyzetében. Mert veled van, minden nap, a világ végezetéig.
-- Ez így van - és te pedig az övé vagy, mindenestül, minden napoddal, minden dolgoddal együtt, mert szereted, és Neki adtad az életedet, és mert az Ő biztonságában lenni, ez az egyedüli lehetőséged, ezt már megértetted. Igazi tanítvány - Jézussal.
6./ Azok fogják betölteni az "előre elkészített jó cselekedeteket", amiket Isten elkészített, személyesen az ő életükre, hogy "azokban járjanak", akik így odaszánták magukat. Akik nem vonják vissza az életüket, amikor "kerül valamibe", hogy Jézust kövesség. Bármit érint is az Ő akarata:
-- Szexuális tisztaságukat.
-- Pénztárcájukat.
-- Karrierjüket.
-- Időbeosztásukat.
-- Kényelmüket.
-- Emberi biztonsági helyzetüket.
--Elgondolásaikat, vágyaikat és terveiket.
"Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk." (Efézus 2, 10.)
-- Van egy terv az életedre.
-- Ez a terv lépésről-lépésre bontakozik ki az életedben, hétköznapjaidban, ahogy Vele jársz... olyan döntésekben, olyan cselekedetekben, amik "eléd kerülnek", s amiket választasz, amikre odaadod magad a hit által.
-- Ezt a tervet "felfedezed", naponta, és betöltöd, ha odaadtad magad erre, a hit által.
"Aki (Jézus) Önmagát adta mi értünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól, és tisztítson önmagának kiváltképpen való népet, jó cselekedetekre igyekezőt." (Titusz 2, 14.)
-- Azokra a "jó cselekedetekre", amiket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk...
-- Ez az Ő akarata, hogy ilyen népe legyen, "kiváltképpen való nép", akik neki vannak "fenntartva", és az Ő akaratát akarják betölteni, azokat a "jó cselekedeteket, amiket előre elkészített", hogy azokban járjanak.
-- Ez a tanítványi nép... az újszövetségi tanítványok népe. "Királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép", hogy hirdesse azt, Aki a sötétségből az Ő csodálatos világosságára hívta el őket. (1Péter 2, 9.)
7./ Azért imádkozom, hogy az én "mindennapi tanítványaimat adja meg nekem naponként", hogy építhessem őket, hogy ezzel a jövő magvait vethessem, hogy felkészülhessen a következő generáció tanítványi népe is, és az én életem e téren hatékony legyen, hogy megteremjem a gyümölcsöt, amit az én Megváltóm akar az életemben. Ámen.
8./ Közben teszem, amit rám bízott, hordozom, amit lehet, és amit Vele el tudok hordozni, hogy mások végezhessék a misszió munkáját, leteszem az életemet - naponként, a hit által - hogy ne gördítsek akadályt az Ő jó, kedves és tökéletes akarata elé:
-- megpróbálom összegyűjteni (ami rajtam áll) a pénzt, hogy a misszió mehessen tovább, bármilyen küzdelmes is, és bármennyire csodát is igényel mindez,
-- ami kincset ad az Úr, akár bábelőadásokban, akár Képes Bibliákban, vagy Tavaszi kirándulás, illetve Állatkerti séta kiadványokban, pedagógusoknak szánt ajándékkönyvekben, továbbadjuk, hogy legyen magvetés,
-- ugyanígy, minden más területen, szóban és tettben, kórházmisszióban, börtönmisszióban, utcai evangélizációban, játszótéri evangélizációban, báb-matinében, gyerekistentiszteletben, mindenben, ami van, amit Ő ad, ami lehetséges egy-egy időszakban, adom magam, hogy ne álljon le az, amit Ő akar, hanem megvalósulhasson...
De ami leginkább megmarad, amit az ördög a leginkább el akar venni, ami nélkül a következő generáció nem fogja tudni végezni az Isten országának megmentő munkáját, azt is akarom, ezért is imádkozom, ezt kérem az Úrtól: "az én mindennapi tanítványaimat, add meg nekem, Uram, naponként" - mert tudom, hogy ez csoda, amikor ilyen odaszánás születik, amikor így odaadja magát valaki Jézusnak, és ennyire nem tudja másként elgondolni az életét, csak vele, és csak az Ő munkájában, az Ő elhívásában, az Ő tervének betöltésében.
-- Ezt kérem, erre vágyom, és erre adom oda magam.
-- Ez az én szent, mennyei elhívásom.
-- Ez a vágyam, ami betölt, átjár, amiért könyörgök, ami felvillanyoz, szenvedéllyel tölt el... ami nélkül nem teljes az életem.
Uram, kérem, add meg nekem... napról-napra. Ámen.