Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a legnagyobb közülük. Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott egy gyermeket, maga mellé állította, és így szólt tanítványaihoz: Aki befogadja ezt a gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb köztetek, az a legnagyobb. Ekkor János vette át a szót: Mester, láttunk valakit, aki ördögöt űzött ki a te nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem követ téged velünk együtt. Jézus így válaszolt: Ne tiltsátok meg, mert aki nincs ellenetek, az veletek van.
(„Támada pedig bennök az a gondolat, hogy ki nagyobb közöttük. Jézus pedig látván az ő szívök gondolatát, egy kis gyermeket megfogván, maga mellé állatá azt, És monda nékik: Valaki e kis gyermeket befogadja az én nevemben, engem fogad be; és valaki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem elküldött; mert a ki legkisebb mindnyájan ti közöttetek, az lesz nagy. Felelvén pedig János, monda: Mester, láttunk valakit, a ki a te nevedben ördögöket űz; és eltiltók őt, mivelhogy téged nem követ mi velünk. És monda néki Jézus: Ne tiltsátok el: mert a ki nincs ellenünk, mellettünk van.” Lukács 9, 46-50)
1./ Uram, soha nem akarok kemény szívű lenni, soha nem akarlak elveszíteni a szemem elől. Ámen.
2./ A teljesítmény-orientált gondolkodás akkoriban is kísértett.
3./ Vannak "kicsi-kinézetű" dolgok, amiknek mégis óriási kihatása van. Az Úr Jézus mindig az igazi értéket látja és láttatja meg.
4./ Hogyan "merülnek fel" az ilyesféle gondolatok? Károlinál: "támadt bennük az a gondolat is"... Hogyan tudnak ezek feltámadni? Szerintem ott a háttérben a versengés (szétdobálás) atyja, a hazugság atyja, aki embergyilkos volt kezdettől fogva. Tehát: nem kell minden gondolatot, ami "feltámad", végiggondolni. Van, amit bátran, élből kiejthetsz - sőt, van, amit tudatosan harci tevékenységed alapjául kell tekintened, mert gonosz támadás.
5./ Uram, köszönöm, hogy Te ismered a gondolatainkat is. Köszönöm, hogy megválaszolod. Ámen
6./ Ha az Úr Jézus közel van, kérdésessé válhat az is, ami korábban nem volt kérdéses... Megszólal a szívedben az Ő szava, figyelmeztet... János is ezért hozta elő, amit korábban megtettek. S az Úr azt mondta: "Igen, jó, hogy előhoztad, ez pontosan ide tartozik, pontosan erről van szó... A keményszívűség, a versengés és az emberi megközelítés, (okoskodás) megfoszthat attól a segítségtől, amit pedig Isten készített el neked - esetleg olyan forrásból és módon, amit te amúgy nem gondolnál..."
7./ Az emberi szűk-szívűség, szűklátókörűség sokszor semmibe veszi, amit az Úr gondol el - és "okosságában" akadályozza az Úr munkáját. Uram, őrizz meg ettől, őrizd meg a szívemet, a szavaimat, a reakcióimat, hogy ne bénítsam, amit Te szeretnél. Ámen.