Még annyit elmesélnék...
...hogy ma is jártam a Csia Lajos iskolában, és lehetőségem volt megint 60 gyerek számára bibliai foglalkozást tartani.
-- Annyi örömöm van benne...
-- Annyira szeretem meglátni és átvenni, ahogy az Úr Jézus "halad előttem".
-- Vele voltunk végig, hármasban: a gyerekek, én és Ő... Ő vezetett bennünket, és mi mentünk Vele, ahogy Ő mutatta az utat...
-- Mi is volt?
1./ Beszélgetést kezdeményeztem - képzeld el, amikor a tornateremben ott van ez a hatvan gyerek, és lehet velük beszélgetni. Kézfeltartással válaszolnak, és a többiek is hallják, amit mondanak (ill. megismétlem, ha nehezebben hallható), és együtt haladunk tovább... időnként megállunk, és a szívünkbe véssük a fontos üzeneteket, lerögzítjük közösen, amit el akarunk vinni...
2./ A beszélgetés fő témája először a pénz volt. Megláttuk, hogy nagyon aggasztó tud lenni a felnőttek számára, ha "nincs", vagy, ha "kevés" van, és nagyon jól érzik magukat, ha sok, méghozzá, ha jó sok van.
3./ Utána jött a csúfolás, gúnyolás témája. No, ez már izgalmasan közeli volt: mivel szokták gúnyolni egymást a gyerekek?
-- Széles skálát láttunk meg... a fogyatékkal élőktől a külsejükben különbözőkig (pl. már az is elég, ha szemüveges valaki), a szegényes öltözetben járóktól azokig, akiknek szülei szegények... tényleg megrázó volt hallani. De hallgattam, (és tanultam), fel is vettem, hogy később még ki is tudjam jegyzetelni... a szó szoros értelmében megrázó volt.
4./ Egy ponton át kellett váltani, s megkérdeztem: mit él át, akit gúnyolnak. (De mielőtt erről beszéltünk volna, lecsuktuk a szemünket, és kézfeltartással bemutattuk, kiket ért már olyan csúfolás, gúnyolás, ami miatt fájt a szívük.)
-- Szóval: gyakorlati volt a kérdésfelvetésem - a gyerekek 70%-át érte ilyen tapasztalat (a maradék 30% jó része egyik osztályból származott, ahol úgy látszik időleges opponens viselkedés volt jellemző, mert onnan válaszok sem érkeztek, és ennél a visszajelzés kérésnél is teljes volt a passzivitás).
-- Mit tesznek, akiket gúnyolnak? Az első válasz a verekedés volt. Reméltem volna, ha a gyerekek több önuralommal nem rögtön adnak erőszakos választ, de sajnos előfordul... olyan irritáltságban élnek néha, annyira keveset kapnak megerősítő szeretetet, és annyi vad hatás éri őket (videók, játékok, stb.), hogy nem kevés esetben azonnali az erőszakos visszavágás.
-- De lerögzítettük, hogy a düh, a harag, és ami ebből fakad, a elkeseredett gyűlölet, a bosszú (átkozódásig elmenve - amit részletesen lerögzítettem, hogy mennyire gonosz és ártó szándékú ez is), mellett ott van a magány, elzárkózás, emberfélelem, bizonytalanság, bezárulás, embergyűlölet is. Valaki említette az önkárokozást - vagdosás, stb. (én pedig a testképzavart, ami szintén az önrombolás, önpusztítás előszobája).
-- Persze, hogy itt is kimondtuk közösen, hogy nem adom meg magam annak, amit mások mondanak rólam, és semmi hazugságnak, ami az ördögtől származik. (S folytattuk hosszabban is.)
-- Még behoztam a pótcselekvéseket, az önmegnyugtató cselekvéseket is, (pl. túlevés, drogok, mámorok, függőségek - és ide még a pénzhajszát is behoztam).
Innen indultunk Zákeushoz.
-- Megláttuk, hogy fővámszedő, és gazdag, de kistermetű ember volt. Közutálat tárgya, akit sokan irigyeltek, "joggal" megvethettek, hiszen "római bérenc" volt, és "áruló".
-- Megláttuk, hogy simán "flegmázhattak" vele - beszólogathattak neki, (ahogy az egyik lány használta ezt a kifejezést), és az Ige jelzi, hogy amikor Jézust látni szerette volna, SENKI nem engedett neki utat, hanem elállták előtte a "kilátást".
-- Vajon miért is akarhatta látni Jézust?
-- Ezt is felvetettem, és jöttek aranyos válaszok - pl. amit meg is ragadtam, meg is "vettem" tőlük, hogy Jézusnak "segíteni" szeretett volna... hát igen. Egy ember, akinek üres az élete, aki elzárkózott, bezárkózott mások elől, akit utálnak, akinek "nincs más" mint a mammon, de már e téren annyi mindent megtett, hogy ez sem jelent örömöt neki... egy ember, aki hallja, hogy Jézus mögött még volt vámszedő tanítvány is halad... reményt kap, és perspektívát, hiszen esetleg még ő is lehetne ilyesmi...
-- Látni akarja, mert reményt jelent a számára, Valaki, aki megérti Őt is, Aki esetleg nem gúnyolja ki őt, sőt, Aki ember-számba veszi őt is...
-- Így kerül Zákeus a fára.
-- Így szólítja meg őt Jézus.
--Így siet leszállni, és befogadni Jézust a házába.
-- Így lesz Jézus megváltozott életű követőjévé, a szabadság képviselőjévé - akit Jézus szabadított fel a pénzimádat, a becstelenség, az üresség és magányosság igája alól! ?
"Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett..." (Lukács 19, 10.)
-- Ez történt itt.
-- Ezt már nem tudtuk megtanulni, az idő elszáguldott.
-- De Jézus ma is ezt teszi... sok üres életű emberrel, aki pénzimádatban, vagy sikerhajhászatban, vagy elzárkózásban, emberfélelemben, vagy embergyűlöletben éli az életét.
-- Jézus ma is tanítványokat hív el, és ma sem válogat, aki kész Őt követni, hívja, és Maga után vonja.
"Aki nékem szolgál, engem kövessen, és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is. És aki nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya." (János 12, 26.)
Uram, drága Úr Jézus, hálás vagyok, hogy ma is hívod az embereket - a gyerekeket is, a felnőtteket is - tanítványaidnak, hogy Téged kövessenek, Téged megismerjenek, Melletted felbátorodjanak, és Tőled erőt kapjanak, és megtegyék, amit Te tettél, és megtegyék, amire Te indítod őket, és elvégezzék a Te munkádat, a megmentés, a helyreállítás, a felépítés munkáját!
2024. 02. 07