Hozzá tartoznak...

Hozzá tartoznak...

-- Elgondolkodtam, milyen kis "pici részletek", apró lépések (amik persze nem aprók, hanem küzdelemmel járnak sokszor, alkalmazkodást, odaszánást, kellemetlenségek, nehézségek vállalását kívánják tőlünk, szervezést igényelnek és időbeli odaadást, fáradságot, pénzt és gondolkodást), amik elvezetnek ahhoz, hogy az Úr terve valamiben, valahol, megvalósuljon.

-- Most egy bibliaiskolai könyvtár és "Palánta Nagyi jegyzetei-könyvei tároló" (Palánta-achivum) van készülőben... mennyi lépés, mire megvalósul. De hozzá tartoznak ezek is az Isten országához.

Közben itt a Boldogságkeresők konzultáció három kincset érő napja, jelentkezőkkel, előkészületekkel, ötletekkel, felkészítéssel... azzal a céllal, hogy aki részt vesz rajta, akár már a jövő héten mehessen a tizenévesekkel interaktív foglalkozásokat tartani, őket érintő témakörökkel, nekik érthető és őket lekötő módon... s még csak tegnap este is egy ilyen sms érkezik egy kulcsfontosságú munkatárstól: "Kérlek imádkozzatok értünk, értem, hogy ott tudjak lenni holnap teljes odaszánással. Á. fiam belázasodott, férjem éjszaka jön haza külföldről."

-- Lépések, amik elvezetnek ahhoz, hogy a tizenévesek világosan hallják meg a jó alternatívát, ne csak a reménytelenség, vagy a rossz alternatívák legyenek előttük.

-- Lépések, amik hónapok óta tervben vannak, kibontakoznak, s most, itt, egy csúcspont előtt küzdelmesek.

-- Lépések, amiket a hit által lépünk meg, teszünk meg, járunk végig, hogy a mennyei cél megvalósuljon. Meg is fog valósulni, mert nekünk áldott, szabadító, erőteljes Megváltónk van, és mi nem adjuk fel, hanem végigmegyünk az Ő útján.

Közben az Úr egy-egy személyt hoz elém, megy egy sms, telefonhívás, és megszületik - meg kell szülessen - egy-egy vármegyében egy-egy bábcsoport, ahol jelenleg nincs, de szükséges... vagy "feltámad" egy-egy bábcsoport, ahol már korábban volt, de passzívvá vált anyagi, munkatárs-hiányból fakadó, vagy egyéb okból.

-- A mi Istenünk a jó jövőt látja Maga előtt, és bennünket ebbe von bele, hogy ez megszülessen, miközben minden azon dolgozik, hogy "leépülés legyen". De nem az ellenségé az utolsó szó

-- "Gyermekeim! Kiket ismét fájdalommal szülök, míglen kiábrázolódik bennetek a Krisztus." (Galata 4, 19.) - kiált fel az apostol, s akik az Úr Jézus útján járnak, ismerik ezt, tudják mit jelent újra és újra nekifordulni, fel nem adni, látva a mennyei célt, és végigvinni az ő mennyei tervét. a megszületésig... és kibontakozásig. Ámen.