1./ Napóleonnak volt egy gyengéje, amibe belebukott. Ez pedig Anglia volt. Mint egy rögeszme jelent meg benne újra és újra: az angolokat akarta elintézni. Valójában az egyiptomi és a spanyol hadjárat mögött is ez volt, s az oroszországi hadjárat mögött is, ahol félmillió embernél többet veszített. Ebből már nem tudott felállni többé. (Minden vesztes hadjárata mögött ez állt.)
A világuralmi gondolkodás is egy gyengéje volt, ami válásához is vezetett, mert fiú örököst akart, uralkodói házból... És a büszkeség is, ami megakadályozta, hogy hallgasson azokra, akik tanácsolták volna helyes irányban.
2./ Ma megnéztük az Odüsszeia első részét, egy kis, iskolai feladathoz való, rásegítésként. Ebben a filmfeldolgozásban minden korábbinál inkább előugrott a büszkeség vonása, ami ahhoz vezetett, hogy Odüsszeusz nem tudott a megfelelő időben visszatérni feleségéhez. Egy gyenge pont, ami rátört az útjára, a társaira, az életére, a családjára...
3./ Ahogy erről beszélgettünk, fiam azt mondta: "Mindenkinek vannak gyenge pontjai".
-S ez így van. Mindannyiunk életében ott vannak a gyenge pontok.
- A kíváncsiság, a kapzsiság és a gyanakvás ahhoz vezetett, hogy míg Odüsszeusz aludt, a "keleti szelet fogva tartó tömlőt" társai kinyitották (erőszakkal visszatartva azt a társát, aki figyelmeztetni akarta, hogy mire készülnek a többiek), és így meghiúsult a hazaérkezés.
- A mi életünket is le kell rombolja a gonosz, kihasználva gyenge pontjainkat? Szükségszerű, hogy pusztulásunkra váljanak gyenge pontjaink?
4./ Az a jó hírem, hogy nem szükségszerű, hogy a mi gyenge pontjaink fel legyenek fedve.
- Az Úr Jézus elé mindig odatehetjük, bocsánatot kérhetünk ezekért, és kérhetjük az Ő megerősítését ezeken a területeken.
- Az Ő tökéletessége, az Ő "kiegészítő", helyreállító, felépítő munkája a mi életünkben átalakíthatja a bensőnket, a jellemünket (Ő ezen van, hogy ez így történjen), és a gyenge pontok elhalványulnak...
- Sőt, ahogy az apostol mondja: "amikor gyenge vagyok, akkor vagyok erős" - még különleges módon, javunkra is válhatnak, és még sokkalta inkább megtapasztalhatjuk itt, ezeken a területeken, a mennyei beavatkozást, a kiegészítést, a felemelést, megerősítést a Szentlélek ereje által. Egészen különleges módon, átéljük, amit az Ige mond: "Elegendő nekem az a kegyelem, ami Benned van, Uram, amivel Te körülveszel ezekben a helyzetekben, mert a Te erőd, úgy végeztetik el, úgy lesz működővé, megvalósulóvá, hogy közben én erőtlen vagyok...".
5./ Uram, most ezért imádkozom:
- Minden gyenge pontot az életemben odateszek Te eléd.
- Tudom, hogy Te erősítesz meg engem ezeken, napról-napra, helyzetről-helyzetre. Személyesen, Te.
- Közben azt is köszönöm, hogy átformálsz, kialakítod bennem a Te legcsodálatosabb munkádat, kipótolod, ami hiányos, és a Te tökéletességeddel veszel körül, és ezt működteted bennem. Annak ellenére, ami vagyok, ami hiányosságom van.
- Köszönöm, hogy akkor is van előrelépés, ha ez nem látszik meg rögtön, ha sok mindennel küzdök újra és újra. De van, akkor is... A Te Szentlelked által.
- Köszönöm, hogy figyelmeztetsz újra és újra a gyenge pontokra, hogy ne bukjak el.
- Köszönöm, hogy az ördögtől viszont eltakarod, a Te fegyverzeteddel, kegyelmi ruházatoddal, véreddel, neveddel, eltakarod, különleges módon védelmeddel veszed körül itt az életemet.
- Köszönöm, hogy megtartasz alázatban, és nem engeded, hogy megkeményedjek, büszkévé legyek, bolonddá és üres fejűvé, akit nem lehet figyelmeztetni.
- Köszönöm, hogy a győzelem a Te ajándékod, amit megragadhatok, és igénybe vehetek Tőled, személyesen, és mondhatom, hogy legyen meg a Te legjobb terved, maximálisan, az ördög ellenében is, és minden emberi, minden korszellemből fakadó gonosz folyamat és buktatás ellenében is. Mert Te Győztes vagy, és mert Te akarod, hogy én is győztes legyek, a Te dicsőségedre. Ámen.
"Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a Te nevednek, oh Felséges! Hirdetni jó reggel a Te kegyelmedet, és éjjelente a Te hűséges voltodat (még a gyenge pontjaim felett is). Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel. Mert megvidámítottál engem Uram a Te cselekedeteddel (ami Téged dicsőít, ami a Te jóságodról szól), a Te kezednek műveiben örvendezem. Mely nagyok Uram a Te műveid, igen mélységesek a Te gondolataid! ... Mert íme, a Te ellenségeid elvesznek, [és] elszélednek mind a hamisság cselekedők! (Nem a gyenge pontjaim eredménye lesz meg - a Te jóságodból, hatalmadból győztessé teszel.) De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét - elárasztatom csillogó olajjal. És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem. (Megőriz az Úr közöttük és ellenükben.) Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a cédrus a Libanonon. Plánták [ők] az Úrnak házában - a mi Istenünknek tornácaiban virágzanak (S ez több, mint amire mi képesek lennénk - az Úr jósága, kedves szeretete, amivel megtart bennünket... Felette inkább, mint megérdemelnénk)." (Zsoltárok 92,2-14.)