Mondd el a jó hírt! 04.

Mondd el a jó hírt! 04. sarai00011

--Téma: a "SZÓ" 🙂
--Az eddigi témakörök:
1./ Az ÚT - amilyen utat bejárnak az emberek általában, mire az Úr Jézushoz jutnak, mire megszületik bennük a döntés... a "FOLYAMAT", amit látnunk kell... s a "visszatartó erők", az "ellenállások", amiken az emberek átmennek Istenhez közeledő útjuk során... 🙂
2./ A LÁTÁSMÓD - ahogyan az Úr Jézus látja az embereket. Ahogy Ő néz azokra, akik még Isten ellenére, az Úr nélkül élnek, "saját útjukat járják". S ez MÁS, mint ahogy az emberek a./ gondolják, hogy Isten hogyan látja őket, b./ ahogy az embere gondolkodnak erről a témakörről, többnyire... 🙂
3./ A KAPCSOLAT - ami rajtad áll... 🙂
--S most ez az új szakasz - az első négy részes bibliaiskolai egység lezárásaként: a "SZÓ" 🙂
--Az eddigieket megtalálod a "Mondd el" c. FB csoportban és a YT-n is, a Tanuljunk együtt igeverset minden nap c. csoportban. 🙂
--A jövő héten egy új négyrészes sorozat indul el:
1./ A személyes evangélizáció neuralgikus pontjai
2./ Evangélizáció az Úr Jézus életében
3./ Evangélizáció az Apcselben
4./ Evangélizáció az Apcselben és a mi életünkben
--Kedd 17:30-19:00
--Ha Zoom linket is szeretnél, kérd Szabó Erikától, a "Tanuljunk együtt igeverset minden nap" c. FB csoport vezetőjétől.
--A Zoom szobában beszélgetni és imádkozni is tudunk, tapasztalatainkat ki tudjuk cserélni. 🙂
A mostani bibliaiskolai találkozó jegyzete:
--Pótlólag a "Hajóút" történetét olvastam el, és beszéltünk róla egy kicsit - ez még a "KAPCSOLAT" témájához tartozott, de ott, akkor nem találtam meg. Most felolvastam.
--Utána a mai témakört kezdtük:
IV./ Szó
A./ Az IGE sajátossága, különleges volta:
János 1,1-4. vers 14.
Az Ige különleges.
Isten.
Testté lesz.
Két féle módon is:
a./ Jézus Krisztus eljön. Testté lesz.
b./ Szól és meglesz.
--1Móz 1 – Ő szólt, és meglett.
--„Szólt és meglett, parancsolt és előállott.” (Zsolt 33,9.)
EZÉRT bízhatunk abban, hogy ha az Ige ott jelen van, valahol, ott cselekedni is fog.
Ézs 55,11.
Ez az Ige – Ézs 55,10-11 – megerősíti az előzőt.
Ez TÉNY: az Ige elvégzi, véghez viszi, és mindebben áldás kíséri, sikerülni fog Neki.
Ez az alapkiindulás.
--Hozzáteszem: ha megfelelően hirdetjük – ha figyelünk az Úrra, Aki Szentlelke által ADJA, mutatja, hogyan adjuk tovább.
--De – s ez a biztató kiegészítés – néha az Úr „felülhelyezi Magát” azon, hogyan hirdettük, és felhasználja, még azt is, amit rosszul adtunk oda... mert az IGE dolgozik, és az Úr AKARJA az embereket, hívja, és az „éhes embernek minden keserű édes”...
Zsid 4,12.
Hová jut el az Ige? – Legbelülre.
S mit tesz? – Döntés elé állít. (Nem engedi önmagadat felmenteni, a felelősséget másokra áthárítani.)
Megítél – rendet tesz, besorolja a dolgokat. Értékítéletre segít.
B./ Nem mindegy, hogyan teszed – hogyan adod tovább!
1./ NEM mindegy, hogyan „hirdeted”...
--a./ Nem lehet eldarálni – vallásos tanításként átadni. (Dogmatikus elvárásrendszerrel, feszengést, vallásos kelletlenkedő érzést okozva, vagy elvárásokba „kénytelen-kelletlen belesimuló látszatviselkedéshez” vezető módon.)
--b./ Nem „fejbe vágjuk” – a bibliai üzenettel, kárhoztatásként. (Ez a fajta fenyegetés, felülről kezelés nagyon idegen az Úr Jézus lelkületétől és attól, ahogy Ő képviselte az Igét – bár beszélt az Istentől elszakadt állapotról... de „máshogy”... ebben a „MÁSHOGY”-ban ott az ÉLET... ezt nézd, keresd, tanuld és vedd át...)
--c./ De több kell, mint, hogy érzéseire hassunk... „szegény Jézus kint vár...” (Charles Finney – 19.századi evangélisa, aki körül az Úr hatalmas mozdulásokat adott – mondta, ha jól hallottam: „Engem nem az emberek „érzelmei” érdekelnek, hanem az AKARATUK!”... Miért? Mert a döntés itt születik meg – az érzelmek elszállnak, emlékké válnak. És az marad meg, amire nézve döntés született.)
2./ MIRE ügyelünk, amikor továbbadjuk az Igét?
Az Ige:
--a./ Információhoz is juttat.
--b./ Értékítéletre is segít (rendet is tesz benned, bent).
--c./ „Érintést” is ad.
Mit jelent ez az „érintés”?
aa./ Személyes jellegű:
--Őt úgy „érinti”, mintha direktben NEKI szólna
--Őt úgy „érinti”, mintha MEGSZÓLÍTANÁK – az Úr megszólítaná, személyesen Ő, személyesen őt.
bb./ Ez érzelmeket is előhoz
--Érintettség
--Meghatottság
--Tisztelet megjelenése (megtiszteltetést jelent, hogy az ÚR Maga megszólított)
--Isten-félelem (amiben ott megrettenés is, annak „komolyan vétele”, ami elhangzott)
d./ És az előzőekből fakad az is, hogy az Ige: DÖNTÉSRE vezet (igyekszik vezetni)
aa./ Látni kell, hogy a mennyei cél a „visszafordítás”, a megnyerés a jövőre nézve, amihez a döntés elkerülhetetlen.
--Tehát az Ige célja: a döntés is.
--Nem pusztán a „megérintés”, nem pusztán az „értékítéletre segítés”, és nem pusztán az „információ”.
--A DÖNTÉS a cél... az AKARAT pozitív használata (odaszánás, amikor megadod magad az Úrnak, amikor odaszánod, és kimondod: Ő az Úr – s utána így is élsz: Hozzá viszed dolgaidat, Őrajta méred le, mit tegyél, mit ne tegyél... Vele közösségben vagy, a HIT és az engedelmesség alapján).
bb./ Persze van, amikor magvetést végzünk. Vagyis az „előkészítő munka” zajlik. Nagyon sokszor tesszük ezt. Ilyenkor nem „direkt döntésre felhívás” történik! És ez is nagyon-nagyon fontos. Erről beszéltünk az I./ pontban (amikor az ÚTRÓL beszéltünk az Úr Jézus felé, amin mindenki átmegy, ki így, ki úgy). S erről beszéltünk a III./ pontban is, amikor a KAPCSOLATOKRÓL volt szó, amelyek SEGÍTENEK az „előkészítés” munkájában.
--Van, amikor az ellenállást lazítja fel az Ige – előkészítésként a döntés felé haladó folyamatban.
--Van, amikor a korábbi csalódásokat, megbotránkozásokat ellensúlyozza.
--Van, amikor a korábbi fel nem dolgozott rossz tapasztalatokat „gyógyítja” új szempontokkal, egy más fajta „rálátással”.
--Van, amikor az ellenvetéseket válaszolja meg, elgondolkodtatva, újabb szempontokat munkálva a szívekben (pl. Róma 2,14-16 verseivel az apologetikai kérdésekre... vagy a Róma 2,4-6 ill. Ef 2,1-3 verseivel a rálátás, a valóságos helyzet felismerésére segítve őket).
cc./ Mindezekkel együtt látnunk kell, hogy mennyire fontos a DÖNTÉS!
És az Ige a döntésre segít el. Döntés elé állít. Munkálja a helyes döntéseket.
Ézs 30,15-17.
Jn 7,17.
Különben az érzések elszállnak, s emlék marad a megérintettség helyzete (időszaka).
Jel 3,20.
Figyeld meg, ebben az Igében mi a döntés szerepe!
Ki mit csinál?
Mit tesz az Úr?
--Ő ott áll.
--Ő várakozik.
--Ő kopogtat.
Egy kis kitekintés – hogyan „kopogtat” az Úr az emberek életében?
--Sokféle módon:
--pl. Saulus életében is... látta, hallotta a keresztények viselkedését, bizonyságtételét, hogy nem gyűlöltek, közbenjártak érte, s közben érezte belül, hogy „igazuk van”, hogy „igazságtalan viselkedés”, amit ellenük tesz, de közben megpróbálta elhárítani mindezt magától, hogy ne kelljen szembesülnie mindezzel, hanem „jól érezhesse magát”, mint „vallásának védelmezője”, mint aki a „vallása igazságát képviseli”, és „azért üldözi” a keresztényeket, mert „veszélyesek a vallására” és az emberekre nézve... de mindeközben is ott volt az újra és újra jelentkező lelkiismeretfurdalás, az Úr „kopogtatása”... s végül a damaszkuszi úton ott volt a SZÓ is a mennyből, a tapasztalat mellett, ahogy az Úr VILÁGOSSÁ tette, hogy amin átment, az az „ösztöke ellen való rugódozás” volt... és ez NEM könnyű, mert az Úr az, Aki szólt közben. A SZÓ végülis döntés elé állította – és helyesen döntött.
--De van, akinél úgy kopogtat, hogy nyomorúságon mennek át... (sokszor, saját korábbi döntéseik következményeként... de néha mások viselkedésének következtében... vagy úgy, hogy nem is lehet látni az okokat...)
--És van, akinél „hiszek hitetlenül Istenben” állapotban elmondott imádságaik meghallgatása útján kopogtat... csodákkal, amikről be tudnak számolni, „megszólítással” (meglátogatással), bár úgy érzik, mások el sem hiszik, annyira megrázó és hihetetlen... de tudják, MÉGIS valóságos... ez is az Úr kopogtatása... Pl. Sch.Á – Jel 2,4-5.
--És van, akiknél általad, kedves életed, jó kapcsolataid, helyes viselkedésed, bizalmat támasztó hozzáállásod által és az általad képviselt IGE által kopogtat az Úr... jelzi, hogy „ez igaz”, jóllehet belülről ellenállások jelentkeznek... hiszen jobb érzés „felmenteni” magát az embernek, a felelősségét „másokra hárítani”, és „NEM szembesülni” azokkal az indítékokkal, amik Isten ellen lázítják, vagy magát helyezik középpontba, szemben azzal, amire az Úr hívná őt, őket. De a „kopogtatás” mégis végbemegy, megtörténik, általad, kedves, kitartó, hűséges és Istent szerető – s az emberekért letett – életed és szavaid által.
Szóval – az Úr oldala:
--Ő kopogtat (várakozik, készenlétben van, „ott áll”)
--És „szól” – adja a SZÓT is. (Hiszen az Ige arról beszél – Jel 3,20 – hogy „meghallja az én szavamat”...)
--És készen áll belépni – bent maradni – új közösséget létrehozni – ami egy megváltozott jövőt jelent.
--Bemegyek – vagyis belép az emberek életébe – s ez lesz a csoda – (ez Isten oldala) – az új élet, az új közösség, a változás, és az új jövő: Vele!
Ez mind az Úr oldala.
És mi az ember oldala?
--Meghallja (a szót)
--Megnyitja (az „ajtót” – a személyisége mélyét, ahol az indítékok laknak, ahol a döntések megszületnek, az akaratát – Őelőtte... és ez a „megnyitás” a DÖNTÉS az ember oldaláról).
Mi kapcsolja össze a kettőt – az Ő várakozását, kopogtatását és bejövetelét, az új kezdést?
--Az ember döntése. Az, hogy kimondja Neki az IGEN-t. „Megnyitja az ajtót...”
Jn 20,31.
--Az Írás hitet táplál
--Ez által életre vezet
Róma 10,17
--Ige
--Hallás – Meghallás, megértés (Jn 5,25.)
--Hit
Róma 10,9-10.
Innen jön az élet, az üdvösség, (belső)feltámadás (Kol 3,1-3.)
C./ Nem mindegy, hogyan teszed – adod tovább az Igét.
--A Szentlélek segít, hogy ezek sikerüljenek – nem vallásos, nem kárhoztató, nem üresen érzelmi
--Információt ad
--Értékítéletre vezető
--Személyes jellegű (érintést jelentő) legyen
--Döntésre is elvezető (hallás, hit, befogadás)
2Kor 4,2.
--Lelkiismeretig elhatóan
--Nem meghamisítva, (nem kihagyva...)
2Kor 5,19.
--Békéltetés Igéjével
--Amit megtett Jézus Krisztus, arról szólunk
--A valóságos helyzetről szólunk (az elszakítottságról, a bűn súlyosságáról, a magányról, Isten nélkül, a megváltásról, a visszafogadásról, a jövőről – mi változik).
Kol 4,5-6.
--Bölcs, illő viselkedés
--Helyes beszéd – megmentő szó (személyre szabott, felméred, kinek mire van szüksége, beszélgetés jelleggel, várva a reakciót, kérdezve és szólva, ha látod, mire kell válaszolnod... maradandó üzenet, az örökkévaló szóval, ott van a „só”, ami „tartósít” – szövetséged sója).
1Pét 3,15.
--Számot kér tőled...
Kétféle képpen lehet:
--Vad, támadó módon.
--Érdeklődve, mint a mai napon O-N.Endre. (Malacsütő mester) – aki a bárányt készítette el nekünk a széder estre. Nagyon érdeklődött, hogy van ez, hogy zsidó ünnep, és mi keresztények vagyunk.
--Tudtunk beszélni: 2Móz 12. Jn 1,29. Utolsó vacsora. Kereszthalál. Acs 1,8. Zsidókért is, népekért is.
Mt 13,3-23.
A magvető vet.
4-ből egy föld termett.
Ne keseredj el.
Tudd előre, hogy ez is megtörténhet.
Imádkozz.
Ő az egész folyamatot végigkíséri.
Nem mindenki érti – de aki Tőle kérdezi meg, érti.
Mk 4,26-29.
Valódi csoda.
Igazi csoda, amikor megtörténik.
Mi tudjuk, ez az egész az Úrtól van.
Mi sok mindent megtehetünk – de Aki végzi, az Úr az. (1Kor 3,6-7.)
A mi Istenünk a növekedést adó Isten.
Abrahaó példája (Jim Petersen - Az evangélizálás mint életstílus c. könyvéből.) 🙂
Larry példája (101-102 old.)
Züllött ffi megtérése példája (86-88.old.)