Róma 14,4-9. 🙂
--Rövid ismétlés az előzőekből - 1-3. vers.
Róm 14:4 "Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? Az ő tulajdon urának áll vagy esik. De meg fog állani, mert az Úr által képes, hogy megálljon." 🙂
a./ Valójában itt egy példa áll – aminek középpontjában nem más van, mint a TULAJDONVISZONYOK...
--Az Úr a GAZDA. (Pál Jézus Krisztus „rabszolgája” – Róma 1,1. Gal 1,10. Tit 1,1. Jakab is – Jak 1,1. Péter is – 2Pét 1,1. Júdás is – Júd 1,1. Mi is - 1Kor 7,22.)
--Mi sáfárok vagyunk, akik a ránk bízottakkal sáfárkodunk (gazdálkodunk). (Mt 24,45-46. Mt 25,14.21.)
--Mindenkinek: Lk 12,31.35+41-43. Mindenkinek mondja. (Egész addig működik, ameddig Ő visszajön. Én megragadom, én "boldog szolga" akarok lenni, akit az Úr "munkában talál", amikor hazajön.)
--Róma 12,3.6. – különböző ajándékaink (lehetőségeink, megbízásaink) vannak a HIT mértéke szerint.
--1Pét 4,10 – Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai.
b./ Ha megállsz, te magad felelsz érte – te magad adsz majd róla számot, a te URADNAK.
--Ha buksz, is te magad felelsz érte – személyesen... ahogy a 2Kor 5,6-11 teszi elénk: „ki-ki”. (Ezt is elolvastuk... mindenki személyesen áll meg Őelőtte.) 🙂
c./ De MEG FOG ÁLLNI (ez az Úr megközelítése, jót vár, jót munkál, jót akar, jót keres, és jóra fogja vezetni a dolgokat).
--Nem az ő „ügyességéből”, hanem mert az Úr MEGTARTJA.
--Az Úr KÉPESSÉ teszi, meg tudja vele tenni, és meg is teszi, mert MEG AKARJA TENNI!
--1Kor 10,12-13. (Megadja majd, hogy elszenvedhessétek – hogy győzhessetek.)
--Júd 1,20-21. Ez célkitűzés.
--Jel 12,11 – tényként mondja el. Megtörtént. Ha a feltételek megvannak, megtörténik most is. Nem csak majd a jövőben.
--1Jn 5,4-5. És 4,4. Ezek is a győzelem biztató tényei. 🙂
d./ EZ a JÓ feltételezés – a Krisztus Testéhez pozitíve áll hozzá.
--Nem azt jelenti ez, hogy nem kell inteni. (Zsid 3,12-13. Vigyázni kell – a bűn megkeményít.)
--Ha van intés – jogalap is van, hogy jót várj.
--Ha van könyörgés – jogalap is van, hogy jót várj. (Fil 1,6-7.9.)
--Tehát NEM naív módon feltételezzük a jót.
--A magad részéről megteszel mindent, amit lehet.
--S közben tudod, hogy az Úr a JÓT munkálja. „De meg fog állni, mert az Úr által képes, hogy megálljon!”
Róm 14:5 "Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot [egyformának] tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve." 🙂
a./ Két példa volt, illetve van előttünk a Róma 14-ben.
--Az egyik az étkezésé – az előbb néztük meg.
--A másik a napok megkülönböztetéséé, ez kerül most elénk:
b./ Erről egy nagyon világos leírást kapunk a Kol 2,14-17. verseiben:
v.14 Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára.
--Ő betöltötte a törvényt. Nem eltörölte, hanem betöltötte - Mt 5,17-20. És ÍGY, a törvényt betöltve, "megtestesítve", vitte fel "tulajdon testében a bűnöket is a fára"... ott volt Őbenne egyszerre a törvény minden követelménye, a törvény átka is, a bűnök - a törvényszegés - miatt, és "fel volt szegezve" így minden, ami akadályt jelenthetett az Élő Istenhez való közeledésben. "Eltette az útból."
v.15 Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtuk abban.
--Diadalmenetben vezette fel őket, a legyőzött, lefegyverzett ellenséget, bemutatva, hogy Ő a győztes (a római diadalmenet képe). Győzelme egyértelmű.
v.16 Senki AZÉRT titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában.
--EZÉRT már NINCS kárhoztatásunk, megvettetésünk, elvettetésünk, legalábbis NEM JOGOS, mert ezek a követelmények is mind oda lettek szegezve a keresztfára. Be lettek töltve az Úr Jézusban, ahogy a törvény minden átka is, és a bűneink minden következménye is.
v.17 Melyek [csak] árnyékai (szkia – árnyék) a következendő dolgoknak (melló), de a valóság (szóma) a Krisztusé. :)
--Mint amikor egy érkezőnek az árnyéka előre vetül. De a "teste", a tényleges érkezése kicsit később történik meg.
--Jézus Krisztus megérkezésével jött meg a "valóság", ami MÁR NEM "szombatnapból", nem "étkezési szabályokból" és "vallási, liturgikus szabályokból" áll.
--EZÉRT mondja, hogy NE ítéljenek el bennünket semelyik dolgok miatt (vagyis, ha elítélnek, NE féljünk ettől, NE hasson ki reánk).
v.18 Senki tőletek a pálmát el ne vegye, kedvét találván (theló, etheló) alázatoskodásban (tapeinofroszüné) és az angyalok tisztelésében (thrészkeia – vallásos kultusz, istentisztelet, imádás, tisztelet), amelyeket nem látott, olyakat tudakozván, ok nélkül felfuvalkodván (phüszioó – phüsza: kovácsfujtató) az ő testének értelmével.
--A "pálma" a GYŐZELMI pálma. NE tudjanak megfosztani bennünket a győzelemtől. Semmi nagyon "szelleminek tűnő", de valójában nem a Krisztushoz tartozó "tevékenységgel" - pl. angyalimádattal, vagy önsanyargató, vagy vallásoskodó gyakorlatokkal.
--Ezek a "testet" (a régi természetet, a bukott, ádámi természetet) "táplálják", vagyis, annak az "ismét működését" segítik. (Róma 13,14 - "ne tápláljátok a testet".) 🙂
v.19 És nem ragaszkodván (krateió – megragad) a Főhöz, Akiből az egész test, a kapcsok és kötelek által segedelmet vévén és egybeszerkesztetvén, nevekedik az Isten szerint való nevekedéssel.
--Más szóval: ha ezt követi valaki, elszakad, eltávolodik az Úr Jézustól, a "Főtől", a Krisztus Testének "Fejétől", Akiből minden más összeáll, az egész Krisztus Teste össze van rakva.
v.20 Ha meghalván a Krisztussal, [megszabadultatok] e világ elemi tanításaitól (sztoikheion – elem, betű, alapelv), miért terheltetitek magatokat, mintha e világban élők volnátok, efféle rendelésekkel (dogmatidzó – határozatot hoz, rendelettel előír, dönt) 21 Ne fogd meg, meg se kóstold, még csak ne is illesd. 22 (Amik mind a velük való élés által elfogyasztásra vannak rendelve), az emberek parancsolatai (entalma – rendelet, parancs) és tanításai (didaszkalia – tanítás, tanulság, tudomány, megtanított ismeret) szerint?
--Vagyis: NE dőlj be ezeknek a "szabályoknak", "dogmáknak", "határozatoknak", "rendelkezéseknek" - NEM leszel sem "szentebb" ettől, sem pedig "közelebb" a Krisztushoz.
--Ez TERHET jelent a hívők életén - miért "terhelnéd magad" ezekkel, amikor ezeken már "túl vagyunk" a golgotai kereszt által!?
v.23 Amelyek bölcsességnek látszanak ugyan a magaválasztotta istentiszteletben (ethelothrészkia) és alázatoskodásban és a test gyötrésében (apheidia – önsanyargatás, kíméletlen bánásmód, szigorúság) de nincs bennük semmi becsülni való, [mivelhogy] a test hizlalására valók.
--NEM "tetszők" az Úr Jézusnak, NEM tesznek "kedvesebbekké" Őelőtte ezek, (2Kor 5,10), SEMMI "becsülni való" nincs bennük, mert FELFUVALKODÁSHOZ, a "test hízlalásához" vezetnek (Róma 13,14.).
--Sőt: szétszakítják a Krisztus Testét.
c./ Ez a vers még inkább figyelmeztető:
Kol 2,4.
„Ezt pedig azért mondom, hogy valaki titeket rá ne szedjen (paralogidzomai – becsap, átver, félrevezet, rászed) hitető beszéddel (pithanalogia – meggyőző, rábeszélő szó).”
--Van itt a háttérben valami, amire ügyelni kell:
VAN átverés, VAN becsapás, VAN rászedés, ami HITETŐ (becsapó, rábeszélő) SZÓ útján működik.
--Az Ige pedig arról beszél, hogy MI NE LEGYÜNK becsaphatók! 🙂
--Ezért mondta el, amit az előbb olvastunk. 🙂
d./ Egy példa:
--1980-as évek elején, Szabó Dani bácsit megismertem. Odavezetett egy fiút – Andrást – az Úrhoz, bemutatta, én olvastam vele Igét. Galata levelet adta az Úr. Jó alaposan végigolvastuk. András utána Veszprémbe költözött, ahol törvénykezés, szombatista és étkezési kérdések várták. Amit átvettünk dolgozott, világosan felkészítette ennek a veszélyére - ám András beadta a derekát.)
--Kol 2,6 – "Azért, amiképpen VETTÉTEK (paralambanó) a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok (peripateó) Őbenne."
--Más szóval: ahogy kaptad, ahogy AKKOR megértetted, amikor nagyon világosan eléd került az Úr Jézus - úgy MARADJ meg Őbenne.
--Páltól azok, akik Kolosséban hirdették az Evangéliumot, "jól - hitelt érdemlően - vették" az Urat, és tőlük is JÓL vették a Kolosséban élők... Más szóval: jól ismerték meg Őt... 🙂
--András is jól vette, Dani bácsitól is, és abból is, amit mi olvastunk együtt - nagyon világosan emlékszem, mennyire rátette a szívemre az Úr Jézus ezt a Galáciai levelet, és mennyire kibontotta előttünk, ahogy olvastuk. Teljesen képszerűen ott volt minden... "jól vette" András is... ).
--Azonban jött a "zsákmányszerzés", a nem bibliai alapon álló (vagyis nem bibliai lelkületű) tanítás, aminek célja az volt, hogy "maga mellé állítsa" Andrást, hogy utána "dicsekedhessen az ő testével" (mint a Galáciai levélben olvassuk - vagyis hivatkozhassanak őreá is, igazolva saját magukat... Gal 6,13.)
Kol 2,8 – „Meglássátok, hogy senki ne legyen, aki bennetek zsákmányt vet (szülagógeó – zsákmányt szerez, zsákmányként elvisz) a bölcselkedés (philoszofia) és üres (kenosz) csalás (apaté – család, becsapás, félrevezetés, ravaszság, árulás) által, mely emberek rendelése (paradószisz – rendelkezés, hagyomány, tradíció, előírás) szerint, a világ elemi tanításai (sztoikheion) szerint, és nem a Krisztus szerint való”
--Bölcselkedés és üres csalás útján – úgy tűnik, zsákmányszerzés folyik.
aa./ Ellop téged. 🙂
--Honnan lop el? A többiektől, Krisztus munkájából, Krisztus Testéből, attól az elhívástól, amire az Úr elhívott téged.
bb./ Másfelől: ellop tőled. 🙂
-–Mit lop el? A szabadságodat, gondolkodásodat, és ha teheti, anyagi javaidat, támogatásodat, népszerűsítő és „tömeget alkotó” (hitelesítő) jelentőségedet. Magát igazolja veled.
--Ez az üres csalás azért veszélyes, mert úgy tűnik, mintha „lenne jelentősége”, de valójában LÁTSZAT, „ember szerinti” és ez itt szemben áll a mennyel, a Szentlélekkel – tehát NEM „Lélek szerinti”.
e./ Márpedig az utolsó időkben ez zajlik. Nem véletlenül hívja fel a figyelmet erre az apostol:
1Tim 4,1-5.
v.1 A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak (aphisztémi) a hittől, hitető (planosz – csaló, becsapó, félrevezető, eltévelyítő) lelkekre és gonosz lelkek (daimonion) tanításaira (didaszkalia) figyelmezvén.
--Tehát a gonosz szellemeknek VANNAK tanításaik. Tanítanak.
--Nyilván embereket tanítanak (súgnak nekik, magyarázatokkal, fejtegetésekkel, értelmezésekkel "etetik őket"), akik azután továbbadják más embereknek, akik ezt "Istentől valónak tekintik". Nem tudják, hogy valójában gonosz szellemek vannak a háttérben.
v.2 Hazug beszédűeknek képmutatása által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretükben.
--Tehát ezek az emberek, akik továbbadják ezeket a gonosz szellemektől való tanításokat, saját lelkiismeretükben érzik, tudják, hogy NEM Istentől valók ezek a tanítások (talán a Szentlélek is jelzi nekik, az Igét is megértették valaha "jól is", amikor "jól vették" a Krisztus Jézust, az Urat - Kol 2,6. - de most MÉGIS, ennek ellenére képviselik ezeket a tanításokat).
--Az Úr látja bennük ezt, egy nap az ítéletben ERRŐL fognak számot adni.
--(Ez NEM olyan, mint amiről a Róma 14,1-4 verseiben eddig beszélt az Úr, ez ÁTMENT egy határon, itt TUDATOS megtévesztés folyik, hogy az embereket "átállítsák" a maguk oldalára...)
v.3 Akik tiltják a házasságot, [sürgetik] az eledelektől való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, akik megismerték az igazságot (alétheia).
--Tehát a JÓT, amit Isten adott, "rossznak" bélyegzik, és elvárják, hogy az ember "megtagadja" ezeket, elforduljon ezektől.
--Isten CÉLJA az volt, hogy az ember hálaadással részt vehessen ezekben (házasság, bizonyos ételek), de a tévtanítás, a gonosz szellemektől adott hamis tan ettől megfosztja őket. Az "igazságtól", a TÉNYEKTŐL, a VALÓSÁGTÓL fosztja meg őket, és így ezektől a "hálaadással való elfogyasztásoktól" is.
v.4 Mert Istennek minden teremtett állata jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek azzal. 5 Mert megszenteltetik Istennek igéje és könyörgés által.
--Más szóval:
aa./ JÓ az, amit az Úr alkotott, étkezésre.
bb./ HA ott a HIT, a meggyőződés, hogy az Úr adta, és LEHET enni, mert ennek a HITNEK alapján LESZ ott a HÁLAADÁS is.
cc./ Az IGE világossá teszi - pl. ott, ahol az Úr Jézus kereszthaláláról szól - mint a Kolosséban olvastuk az előbb - hogy ELHÁRULT az akadály az Úrhoz vezető útról, tehát NEM kell ilyesmivel "terhelni magunkat". (Ebből – az IGÉBŐL – születik meg a hallás, a hallásból a HIT, és a HITBŐL a HÁLAADÁS – így, ha hálaadással élünk az ételekkel, JÓ lesz, és nem elvetendő.) 🙂
dd./ Mi pedig imádkozunk, hálaadással Ő elé állunk, és így áldjuk meg az ételt is, így kérünk áldást rá, s kérjük, hogy Ő dicsőüljön meg az étkezésünkben is. S az étel SZENT lesz... 🙂
--Ezt alkalmazzuk akkor is, ha olyan ételt eszünk, amit nem ismerünk, vagy, olyat, amivel kapcsolatban bizonytalanok vagyunk, hogy "milyen eredetű", vagy milyen "összetételű"... például:
aaa./ ha kell (!) ennünk ilyet, pl. mert "csak ez van", mint pl. börtönben, gyűjtőtáborban, vagy egyéb kiszolgáltatottságot jelentő helyen, illetve,
bbb./ ha misszióban vagyunk, és "amit elénk adnak", azt "megegyétek" szól az Úr nekünk, ami megtisztelést jelent a házigazdáknak, és kapcsolatot az Evangélium hirdetésére.
ccc./ Ugyanilyen, ha a Szentlélek jelzi, hogy ÁLDJUK MEG az ételt - pl. mint amikor misszióban mérgezettet adtak a nem kívánt evangélisták elé - de az Úr megmentette őket, és efeletti csodálatukban tértek meg a "házigazdáik". Ilyen lehet akkor is, ha olyan összetevőket sejtünk az ételekben, amik nem lennének kedvezőek - és mai világunkban sok ilyesmi lehet... MEGÁLDJUK, és tudjuk, hogy MEGSZENTELTETIK az étel és NEM lesz kárunkra. (Persze, ha az Úr jelzi, hogy NE együk meg, akkor lemondunk róla, bármilyen jól néz is ki - de ez a Szentlélek vezetésének témaköre... lehet ilyen is.) 🙂
f./ Az előbb láttuk, hogy az étkezések, a szokások, a napok területére be tud törni a "gonosz szellemek tanítása" is, ami megosztást jelent a Krisztus Testében.
--Ha lelkiismereti kérdés a testvéreknél - engedünk, hiszen az Úr befogadta őket. (Mi nem követjük amit tesznek, de mivel az Úr befogadta őket, ők tehetik...) 🙂
--Ha ilyen hamis tanítási indíttatás lesz a háttérben, akkor felülről kezelés alakul majd ki, és elvárásrendszer, manipuláció, hogy "TEDD TE IS", sőt, üdvösségkérdéssé is teszik a másodlagos dolgokat... sajnos.
--Ilyenkor TUDD, hogy "lopás" zajlik, és "üres beszédekkel" zsákmányt akarnak benned venni... (te nem adod meg magad, és HIT általi „nagyvonalúságodon” múlik, hogy te tudsz velük közösségben is lenni, s csak akkor beszélsz velük EZEKRŐL a kérdésekről, ha tényleg ott az ideje, a Szentlélek mutatja, és nem szakít el benneteket egymástól ez... ez a TE oldalad... ha ők „üdvösségkérdéssé” teszik, rád ekkor sem hat ki, te még mindig tudsz velük szeretetben lenni... úgy gondolkodva erről, hogy téves a tanításuk, de az Úr befogadta őket... ha nagyon szélsőségesek lesznek, valószínűleg kivetnek majd téged... de nem biztos, hogy ez megtörténik, és akkor a szeretet ÁT TUD EMELNI ezeken a különbözőségeken... de a veled levőket véded ezektől a manipulatív hatásoktól...) 🙂
g./ Van itt még egy izgalmas kérdés: a Galata 2-ben egy másik helyzetet láttunk.
--Itt egy olyan elkülönülés történt, ami TÚLMENT az elfogadhatón!
--És ezért megfeddi Pétert is Pál apostol.
--EZ AZ A helyzet, ami a Róma 14,1-4 verseiben áll – itt a szeretet, az elfogadottság sérült – pontosan arról volt szó, amit itt az Ige mond: "HISZEN Krisztus BEFOGADTA őket, ti pedig elvetitek, megszégyenítitek, másodlagossá, „futottak még kategóriába tartozókká” teszitek őket, RÁKÉNYSZERÍTVE, hogy „magukban keressék” a hibát, és így próbálva „elfogadottakká lenni”, körülmetélkedjenek, vagyis, felvegyenek magukra egy olyan „törvény-adta igát”, ami alól az Úr MÁR FELSZABADÍTOTTA őket!"
--Ez CSALÁS és félrevezetés, lelki zsarolás és manipuláció. Ez ellen állt ki Pál apostol.
--Itt látjuk működőben az "alapelvet", amit a Róma 14,1-4 verseiben az Úr odaadott nekünk.
--Éles volt a helyzet, hiszen még Pál apostol "mentora", Barnabás is átállt az "elkülönülők" oldalára, "félve" a Jakabtól érkezőktől... félve az ELUTASÍTÁSTÓL, a kritikától, a megvetéstől, és mivel "zsidó származású volt", megtehette, "volt valami hivatkozási alapja" - de MIT TEGYENEK azok, akik pogány származásúak? Fogadják el, hogy ők a "megvetettek", a "futottak még" kategória, és legyenek bizonytalanokká magukban, (ők, akik EDDIG világosan arról voltak meggyőződve, hogy az Úr Jézus BEFOGADTA őket, és nekik üdvösségük van, a CSALÁDHOZ tartoznak, örökösök... ők, akik eddig BIZTONSÁGBAN éltek, most elbizonytalanodjanak)? Vagy adják meg magukat a ki nem mondott ELVÁRÁSOKNAK, és "metélkedjenek körül", és legyenek ők is "zsidókká", hogy ELFOGADOTTAKKÁ LEHESSENEK?
--NEM! - kiáltotta erre Pál apostol - ŐK MÁR ELFOGADOTTAK, nem kell nekik semmit "produkálniuk" - NEM kell körülmetélkedniük, és SZÉGYENKEZNIÜK SEM kell... 🙂
--Nagyon jó, hogy ez a szakasz is le van írva... (Gal 2,11-21.) 🙂
Róm 14:5 Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot [egyformának] tart. Ki-ki a maga értelme (nousz – gondolkodásmódot is jelent) felől legyen meggyőződve (plérophoreó).
b./ NEM tesz igazságot.
--Bár tanít róla, de a gyakorlatban (!) kulcskérdés – ez az alapelv, amit be akar vésni – a BEFOGADÁS.
c./ A „maga értelme” – HITE – meggyőződése, megértése szerint járjon el. Mindenki.
Róm 14:6 Aki ügyel a napra, az Úrért ügyel: és aki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel. Aki eszik, az Úrért eszik, mert hálákat ad az Istennek: és aki nem eszik, az Úrért nem eszik, és hálákat ad az Istennek.
a./ A kulcskérdés: szereted az Urat?
b./ Neki akarsz megfelelni (Neki akarsz kedves lenni – 2Kor 5,9-11.)?
c./ Jó az indíték – szeretetből fakad.
d./ Szíved középpontjában KI vagy mi van?
e./ Mindkettőt lehet csinálni az Úrnak.
f./ A meggyőződés hálaadáshoz vezet – Istent dicsőítő életmód (Róma 1,21.)
g./ A Róma 14,1-4. határa a Galata 2-ben van leírva:
--Mit jelentett a pogányok kirekesztése (elkülönülés tőlük)? Pl. a rabszolgáiktól is elkülönültek a rabszolgatartók – az I-II-III-IV.században is, és a 17-18-19.században is? Ez megfelelt a Galata 2-nek...
--Nem fogadod be? (Az Úr befogadta.)
--Nem szereted? (Mivel tartozunk mindenkor a Róma 13,8 szerint?)
--Nem veszed semmibe az Urat, aki őt befogadta?
--Szélsőségesség:
aa./ Nem csak meggyőződött vagy,
bb./ hanem arról is meg vagy győződve, hogy a „tiéd jobb, több, felette van annak, amit a másik csinál, vagy önmagában a másiknak is felette van,
cc./ semmibe veszed a másikét,
dd./ semmibe veszed a másik elfogadottságát
ee./ ezt ő is érzi
ff./ ez őt is elbizonytalanítja
gg./ leértékeli önmagát
hh./ Istentől is elszakítva érzi magát.
Róm 14:7 Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának: Róm 14:8 Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk. Róm 14:9 Mert azért halt meg és támadott fel és elevenedett meg Krisztus, hogy mind holtakon mind élőkön uralkodjék.
a./ Valós helyzetünk:
--Tulajdoni helyzet
--Életben-halálban
--Ténykérdés (meg lettél váltva, véren, „tartozol egész életedben” – az más kérdés, hogy fel vagy szabadítva, de a TÉNY az, hogy fizettek érted)
b./ Az Úr indítéka – MIÉRT tette? „Azért”, hogy ez lehessen... az Övé legyen (ismét) mindenki. (Teremtés jogán az Övé volt mindenki – de a bűn kiszakította őket onnan, és áltulajdonosuk lett, akihez a bűnnél fogva, cselekedeteik, helyzetük, gondolkodásuk miatt tartoztak – jog szerint továbbra is az Úréi lettek volna. De most a MEGVÁLTÁS jogán ISMÉT az Úré lett mindenki. Jog szerint másodjára is. Még sokkal inkább. Ezen már a bűn sem tud változtatni – hiszen ezért ELŐRE ki lett fizetve minden.)
c./ Az „uralkodás alatt élni” lehet JÓ?
--Róma 13 – ténykérdés... van uralom, elfogadással éljük meg. (Ráadásul ez ott nem is volt egyszerű helyzet, messze nem demokrácia volt, ráadásul őrült császárok alatt, némelyik lovát tiszteltette istenként, más a városát gyújtatta fel később és kente mindezt a keresztényekre.)
--Róma 14 – az Úr uralma alatt élünk, megértve, hogy ez Neki fontos volt, és Ő MÁSKÉNT uralkodik, mint bárki más. Jn 13 – én az Úr és a Mester megmostam a ti lábaitokat... Lk 22,24-27 – de ti nem úgy... Mk 10,41-45 – de nem így lesz köztetek...
--Más ez az uralom. Szolgáló uralkodás, ami a rábízottak JAVÁT tartja szeme előtt, és funkcionálisan vezet. Kell a vezetés, kell a hatalom gyakorlása, kell az összefogás az összehangolás és a fegyelmezés – de irgalommal és javukat szeme előtt tartva teszi ezt.
--Megfizette az árát...
--Róma 12 – odaadjuk rá magunkat, tudatosan, hálaadással. Felismerjük, hogy CSAK így tudjuk megérteni, megismerni Őt, az Ő akaratát megkülönböztetni. Praktikus döntés
d./ Hozzá kell tenni, hogy Isten NEM tervezte, hogy az emberek rabszolgaságban éljenek.
--A bűn következménye lett a gyilkosság és a másik ember kifosztása, szabadságától való megfosztása is.
--Az ördög embergyilkos volt kezdettől fogva és hazug (ideológia-gyáros), és ezért megtette és ma is megteszi, hogy a gyilkosságot és a rabszolgaságot is megideologizálja és elfogadhatóvá, sőt, követendővé is teszi. (Jn 8,44.)
--De ettől az még NEM követendő, NEM is elfogadandó. Igaz, a pacifizmus önmagában nem elég, mert erőteljesebb a fegyverkezés és háborús haszonszerzés mellett állók ereje, és ugyanígy a rabszolgaság elleni harc sem volt gyors folyamat még a 18-19.században sem (nem beszélve a korábbi évezredekről), de még ma sem gyors folyamat minden megfogalmazás ellenére. Ahol „a pénz szerelme” dolgozik, ott minden gonoszság is dolgozik az Ige szerint (1Tim 6,10.)
--Tehát azt a TÉNY-t, hogy mi az Úr Jézuséi vagyunk NEM lehet felhasználni annak igazolására, hogy mások embereket megfosztanak szabadságuktól és eszközként használnak saját haszonszerzésükre, kényükre-kedvükre.
--Isten a Maga képére és hasonlatosságára teremtette az embert – szabadnak is teremtette. S az ember – ahogy az Úr Jézus megalázza Magát, és alárendeli ÖNKÉNT a Mindenható Atyának – önmagát megalázva, Úrnak fogadja el Urát és Királyát, a Megváltó Jézus Krisztust. (Róma 12,1-2.)
--Ez „jog szerint” is megáll, de szeretetből és bölcs felismerésből is történik. Abból, hogy „ez így lesz jó”, így fog biztonságot jelenteni a jövőre nézve, így nem fog uralmat venni felettünk a bűn, a gonosz csábítása és becsapása. Mert az Úrnak ALÁRENDELT élet megőrző élet is egyúttal.