Római levél 40.

Római levél 40. sarai00011

--Áttekintés, a 12. rész összekapcsolása a megelőzőekkel, főként a Róma 11,33-36-tal. 🙂
--Kulcskérdés: MÉGIS megismerhetjük Isten akaratát, legalábbis, ami a mi életünkre vonatkozik, azt biztosan. Erre jelent biztatást a 12. fejezet. 🙂
--A feltétele: a KÉSZSÉG arra, hogy betöltjük azt. Ezzel kapcsolatban meséltem el saját tapasztalatomat még 1978-ból, majd '79 elejéről. 🙂
--Utána végigolvastuk a fejezetet, az összefüggések szerint szakaszokra bontottuk. 🙂
--Utána következett a Róma 12,1-2 kibontása, közösen. 🙂
Egy bevezető példa:
--Amikor még nem tértem meg, de éreztem, hogy van vonzás az Úr felé, és érdeklődés kelt fel bennem, egyre inkább abba az irányba csúcsosodott ki a „keresésem”, hogy valójában AKAROK-E engedni annak, amit Ő (majd) vár tőlem, vagy inkább nem, és járnám a magam útját.
--Egy ponton megéreztem, hogy LEMARADOK az Ő legjobb tervéről, arról, amit Ő elgondolt velem kapcsolatban, ha nem akarom az Ő akaratát.
--Igazából mehetek a magam útján, tehetem, amit szeretnék, de ARRÓL, amit Ő nekem gondolt el, még tudni sem nagyon fogok (legfeljebb utólag?), elsiklom mellette, és észre sem fogom venni, amikor Ő akarna valamilyen irányba vinni.
--És úgy éreztem, ez NEM ÉRI MEG... jobban megéri Neki adni az életemet, és megkeresni, amit Ő akar, és megtenni azt, mint járni a magam útját, „nélküle”, lemaradva a „legjobb”-ról...
--Így azután azért kezdtem el imádkozni, hogy győzzön meg, sőt, győzzön le... és én azt teszem majd, amit Ő mond, vagy akar.
"Kérlek azért titeket, atyámfiai, az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket, élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket. 2 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata." (Róma 12,1-2.) 🙂
--Azért – MIÉRT?
--Amiről előtte volt szó. MIRŐL?
--A mi Istenünk BÖLCS, hűséges, megbízható, és a legjobban végzi a munkáját. VAN terve, és ebben a tervben mindannyiunknak (zsidóknak is, görögöknek is) VAN szerepünk… amit meg kell lássunk, fel kell ismerjünk, hogy NE rontsuk el a dolgokat (mint amiről az előző 3 fejezetben is szó volt… 🙂
--A zsidó hátterű emberek azzal ronthatták el, ha úgy gondolkodtak, hogy a pogányoknak nincs része, helye a mennyei tervben, örökségben… de nem így van. Erről a Róma 8,16-tól egészen a 9.fejezet végéig szól az Ige. De a pogány hátterű emberek sem nézhették le a zsidó hátterűeket, mondván, hogy “kitörettek az ágak” – ez NEM az, amiről Isten beszélt. Ő nem vetette el az Ő népét… van most egy időszak, de lesz még másik. 🙂
--Ha az EGÉSZRE ránézünk, egyfelől rendesen át sem látjuk, a jövőt sem tudjuk, de egy biztos lesz: VAN egy olyan Örökkévaló Isten, Aki kezében tartja a dolgokat, sőt, bölcsen hozza elő egyik eseményt a másik után, illetve az eseményeket is, amelyeket előre is láthat, úgy fűzi egybe, hogy abból MÉGIS jó legyen… 🙂
--EZÉRT… ezért kell odaszánni magunkat Neki, és megtenni mindent, hogy FELISMERHESSÜK, mi az, amit Ő gondol helyesnek, jónak, tökéletesnek. 🙂
"Kérlek azért titeket, atyámfiai, az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket, élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket. 2 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata." (Róma 12,1-2.) 🙂
"KÉRLEK (parakalló – az intés, a kérés, kérlelés, buzdítás, és vigasztalás szava – nagyon gazdagon, 104-szer az Úsz-ben… azt is jelenti, hogy odahív) azért titeket atyámfiai, az Istennek irgalmasságára (oiktrimosz – könyörület, részvét, megeső szív, szánalom), hogy szánjátok oda (parisztémi, parisztanó – odaáll, mellé áll, előállít, odaállít, elé vezet, odaad, felajánl, rendelkezésére bocsát) a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket. 2 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata." (Róma 12,1-2.) 🙂
--Szeretem ezt a “kérést”. Van benne buzdítás a jóra. Van benne kérlelés. Van benne intő szó is. Arról beszél, hogy lesz valami jó, ha megteszed, és elmarad valami jó, ha te nem teszed meg a magad részét. De nem fenyeget, hanem a jó jövőt teszi elénk. A lehetőséget. És egyúttal megerősíti, hogy ez szükséges. 🙂
--Ez a bibliai intés, az alapvető megközelítés jellege. Adjuk magunkat arra, hogy szeressünk, és egyúttal a lehetőség is világos: ha hallgatsz rá – jó lesz. Ha nem hallgatsz rá, ez a jó KIMARAD, és ez nem lesz jó. 🙂
--Erre könnyen mondhatja ez a világ, hogy “manipuláció”, de valójában a manipuláció a másikat az orránál fogva vezeti, ha burkoltan fenyegeti is, de arra akarja rávenni, hogy az ő (manipulátor) érdekeinek megfelelően döntsön – pl. egy ingatlan vásárlásnál, vagy egy házassági ajánlatnál – és ezért ELREJTI a valós indítékait, és elrejti az érvelés hamis jellegét… ha fenyeget, azért történik, hogy RÁVEGYE a másikat arra, hogy az ő érdekeinek megfelelően döntsön. 🙂
--A mai világ – pszichológia, tanácsadás, stb. – azt szereti, ha NINCS konkrét útmutatás, hanem inkább valamifajta meghallgatás, amiben a kliens saját maga ad tanácsot magának… és a “tanácsadó” elrejti saját véleményét, gondolkodását… NEM szeretik a direkt útmutatást… 🙂
--Ezzel szemben az Ige NEM így van, nem árul zsákbamacskát, világossá teszi, ami LESZ abból, amit döntesz. (Ld. Ézs 30,15. és a Róma 1 háromszori figyelmeztetése – 24,26,28.) 🙂
"Kérlek (parakalló – az intés, a kérés, kérlelés, buzdítás, és vigasztalás szava – nagyon gazdagon, 104 az Úsz-ben… azt is jelenti, hogy odahív) azért titeket atyámfiai, az Istennek irgalmasságára (oiktrimosz – könyörület, részvét, megeső szív...), hogy szánjátok oda (parisztémi, parisztanó – odaáll, mellé áll, előállít, odaállít, elé vezet, odaad, felajánl, rendelkezésére bocsát) a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket. 2 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata." (Róma 12,1-2.) 🙂
--Mi az, amit SZEM előtt tarts, az Ige szerint? Azt, hogy Isten IRGALMAS. Ő MEGESŐ SZÍVVEL CSELEKSZIK.
--Ez arról beszél, hogy Isten munkái, amikről az előbb (9-10-11. fejezetek) szó volt, alapvetően IRGALMASSÁGBÓL mennek végbe – ez jó értelmezési alap... megint csak más, mint kívülről az emberek megközelítenék, gondolva, hogy Isten „akarnok”, és részvétlenül, „azt csinál, amit akar”. 🙂
--Ez TÉNY, bár megint lehetnek, akik azt mondják, hogy „erre hivatkozni, ez manipuláció”. Az, hogy a tényekre felhívom a figyelmet, NEM manipuláció, hanem segíti a helyes döntést. Azokra a tényekre, amik amúgy elkerülik az emberek figyelmét, vagy épp ellenkezőleg vannak beállítva. 🙂
--Szóval: TATSD SZEMED ELŐTT – mondja az Ige – hogy a mi Istenünk IRGALMAS, és irgalmasságból cselekszik (és bölcs, és Ő „jobban tudja”), és EZÉRT tegyél meg mindent, hogy megértsd az Ő akaratát, kibontakozhasson előtted, mi a bölcs, mi a helyes, mi a tiszta, mi a jó, mi az ígéretes, mi az, ami Ő szerinte tökéletes... ami Neki kedves... 🙂
--Természetesen, hogy EZT tudd választani, ÍGY, ennek megfelelően tudj cselekedni. 🙂
Ezzel indul egy olyan fejezet-sorozat – a levél harmadik fő része – ami gyakorlati útmutatásokat ad. Annak alapján, amit előbb megbeszéltünk.
--Ez a két vers az összes, 12-16 fejezetnek kiindulópontja, és az egész Jézussal való (tanítványi) életnek is kiindulópontja.
--Alapelv.
--Aminek alapján hozzuk meg döntéseinket.
"Kérlek (parakalló – az intés, a kérés, kérlelés, buzdítás, és vigasztalás szava – nagyon gazdagon, 104 az Úsz-ben… azt is jelenti, hogy odahív) azért titeket atyámfiai, az Istennek irgalmasságára (oiktrimosz – könyörület, részvét, megeső szív...), hogy szánjátok oda (parisztémi, parisztanó – odaáll, mellé áll, előállít, odaállít, elé vezet, odaad, felajánl, rendelkezésére bocsát) a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket. 2 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata." (Róma 12,1-2.) 🙂
--Vajon mi lehet a cél, illetve milyen részcélok, és milyen végcél van ebben a két versben?
--Nézzük meg, mit mond, mi az, amire kér?
--Mire vonatkozik, amit kér (amire int, amire útmutatást ad)?
--„Hogy”, „és ne”, „hanem”, „hogy” – mikre vonatkoznak ezek a szavak?
--Hogy függnek össze: a testünk odaszánása, az, hogy „nem szabjuk magunkat” e világhoz, és, hogy „elménk megújul”?
--Hogy függ össze mindez azzal, hogy „megvizsgáljuk” Isten akaratát?
--Miért kell „odaszánni a testünket”?
--Mit jelent, hogy áldozatként?
--Mit jelent, hogy „élő” áldozatként?
--Mit jelent, hogy „Istennek kedves” áldozatként?
--Mit jelent, hogy „okos istentisztelet”?
--Vajon MIÉRT kell „megvizsgálni” Isten akaratát?
"Kérlek (parakalló – az intés, a kérés, kérlelés, buzdítás, és vigasztalás szava – nagyon gazdagon, 104 az Úsz-ben… azt is jelenti, hogy odahív) azért titeket atyámfiai, az Istennek irgalmasságára (oiktrimosz – könyörület, részvét, megeső szív...), hogy szánjátok oda (parisztémi, parisztanó – odaáll, mellé áll, előállít, odaállít, elé vezet, odaad, felajánl, rendelkezésére bocsát) a ti testeiteket (szóma) élő, szent és Istennek kedves (euaresztosz – ami megnyeri tetszését, aminek örül) áldozatul (thüszia), mint a ti okos (logikosz – értelmes, értelemszerű, ésszerű) tiszteleteteket (latreia – Isten szolgálata, szolgálattétel). 2 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves (euaresztosz) és tökéletes akarata." (Róma 12,1-2.) 🙂
--Test – szoma – ami erre a MŰKÖDŐ testre utal, amiben élünk, amire vigyáznunk kell, amit óvatosan gondozunk, hiszen hozzá vagyunk kötve, amiben döntéseink születnek, ami kivitelez, rendbe teszi a dolgokat, elvégzi, megvalósítja a munkákat, ami „szolgálja” az akaratunkat, életünket, amiben élünk. Érték, fontos. 🙂
--ODA KELL ADNI ahhoz, hogy megcsinálja, amit meg kell csinálnia. (Hajlik arra, hogy öncélúan cselekedjen, hajlik arra, hogy NE az legyen, amit az Úr tervezne, halogatás, vagy érzések, vagy hangulatok, vagy a mennyei terv fel nem ismerése miatt... MÁST kell tenni, hogy megvalósulhasson a mennyei elgondolás. ODA kell szánni, TUDATOSAN.) 🙂
--Istennek ez „KEDVES” – vagyis „euaresztosz”, amiben kedvét leli, amit értelmesnek (logiosz) lát, és amiből „haszna” is lesz az Ő tervének... nem csak látszat-tisztelet, látszat-szolgálat, ami csak „embereknek szól”, vagy „saját tetszésünkre van”. 🙂
Ami Neki KEDVES (euaresztosz)
--Kétszeresen is kedves... amiben kedvét leli, aminek „értelme van”, ami nem „csak rólad szól”
A békesség Istene pedig, Aki kihozta a halálból a juhoknak nagy Pásztorát, örök szövetség vére által, a mi Urunkat Jézust. 21 Tegyen készségesekké titeket minden jóra, hogy cselekedjétek az Ő akaratát, azt munkálván tibennetek, ami KEDVES Őelőtte a Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön örökké. Ámen. (Zsid 13,20-21.) 🙂
Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, Neki KEDVESEK legyünk. 10 Mert nekünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki megjutalmaztassék aszerint, amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt. 11 Ismervén tehát az Úrnak félelmét, embereket térítünk, Isten előtt pedig nyilván vagyunk... (2Kor 5,9-11.) 🙂
Mert voltatok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai úgy járjatok. 9 (Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van). 10 Meggondolván, mi legyen KEDVES az Úrnak. 11 És ne legyen közösségetek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem inkább meg is feddjétek azokat... (Ef 5,8-11.) 🙂
Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm. 18 Mert aki ezekben szolgál (douleouó)a Krisztusnak, KEDVES Istennek, és az emberek előtt megpróbált (dokimosz). 19 Azért tehát törekedjünk azokra, amik a békességre és az egymás épülésére valók. (Róma 14,17-19.) 🙂
A szolgákat [intsed], hogy az ő uraiknak engedelmeskedjenek, mindenben kedvüket keressék, ne ellenkezzenek. 10 Ne tolvajkodjanak, hanem teljes jó hűséget tanúsítsanak; hogy a mi megtartó Istenünknek tudományát ékesítsék (koszmeó) mindenben. 11 Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek. 12 Amely arra tanít minket, hogy megtagadván a hitetlenséget és a világi kívánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon. 13 Várván ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését. 14 Aki önmagát adta mi értünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól, és tisztítson önmagának kiváltképpen való (periousziosz – kiemelkedő, kiváló és saját) népet, jó cselekedetekre igyekezőt. 15 Ezeket szóljad, és ints és feddj teljes méltósággal; senki téged meg ne vessen. (Tit 2,9-15.) 🙂
Ti gyermekek, szót fogadjatok a ti szüleiteknek mindenben; mert ez kedves az Úrnak. (Kol 3,20.) 🙂
"Kérlek (parakalló – az intés, a kérés, kérlelés, buzdítás, és vigasztalás szava – nagyon gazdagon, 104 az Úsz-ben… azt is jelenti, hogy odahív) azért titeket atyámfiai, az Istennek irgalmasságára (oiktrimosz – könyörület, részvét, megeső szív...), hogy szánjátok oda (parisztémi, parisztanó – odaáll, mellé áll, előállít, odaállít, elé vezet, odaad, felajánl, rendelkezésére bocsát) a ti testeiteket (szóma) élő, szent és Istennek kedves (euaresztosz – ami megnyeri tetszését, aminek örül) áldozatul (thüszia), mint a ti okos (logikosz – értelmes, értelemszerű, ésszerű) tiszteleteteket (latreia – Isten szolgálata, szolgálattétel). 2 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves (euaresztosz) és tökéletes akarata." (Róma 12,1-2.) 🙂
--Van olyan, hogy valaki NEM TALÁLJA meg Istennek ezt az akaratát?
--Milyen akaratról van itt szó? Mi a három kifejezés?
a./ agathosz – nemes, bátor, vitéz, jó indulatú, jóakaratú, kiváló, becsületes (hasznos, előnyös, kedvező, jótékony hatású)
b./ euaresztosz – ami Neki jól esik, aminek Ő örül, ami az Ő kedvét találja meg. (Pl. valami étellel kedveskedik a feleség a férjének – vagy anya a fiának – és „eltalálja” az ízlését... öröm tölti el őt is, hogy „kedvére valót” készített...)
c./ teleiosz – beteljesült, teljes, tökéletes, „felnőtt, érett korú”. (Szereted, ami tökéletes? Pl. egy porszívó, amit megveszel – töltődik, vagy jól szív, vagy könnyen cserélhető a porzsák, nem esik szét a kezedben... caddik... pl. a golyóstoll, ha ír. De ha nem ilyen, akkor hiányos, bosszantó, félretenné az ember. Isten akarata kívánatos.) Vagyis, mi azt keressük meg, ami Őszerinte tökéletes. Neki kedves. És az Ő értékelése szerint jó. 🙂
--Mi kell hozzá, hogy megtaláld?
--Kell hozzá valamit tenni?
--Van ezek szerint akadálya is?
--Mit tehetsz érte, hogy megtaláld?
--Mit kezdesz vele, ha megtalálod?
Tapasztalatom: a felfedezés bizalomban megy végbe.
--Ha rábízod magad, és eldöntöd, hogy MEG IS TESZED, amit Ő mond, akkor végbe fog menni, megtalálod, erőt is kapsz hozzá, és sikerülni is fog.
--Ha belül feltételhez kötöd, annak megfelelően, hogy mi lesz az akarata, fogod megtenni, akkor nem találod meg.
--Ezért is kell a testünket odaszánni, mint élő, szent és Istennek kedves áldozatot. Vagyis „áldozatul adjuk” a „szabadságunkat”, odaszánjuk magunkat az engedelmességre. (Kötelekkel kössétek az ünnepi áldozatot az oltár szarvához. Zsolt 118,27.) 🙂