--Ez volt a 39. találkozónk.
--A korábbiakat végig tudod nézni a "Bibliaiskola Római levél" c. FB csoportban.
--Most nem ismételtünk, hanem végigvettük a 11. fejezetet. 🙂
Itt a vázlat:
Róm 11:1 Mondom tehát: Avagy elvetette-e Isten az Ő népét? Távol legyen! Mert én is izraelita vagyok, az Ábrahám magvából, Benjámin nemzetségéből való. 2 Nem vetette el Isten az Ő népét, melyet eleve ismert (proginószkó).
Érvek:
a./ Pál is megtért. Akkor mégsem vetette el Isten a népét, hiszen ő is zsidó. Nagyon is. (A Filippi 3-ban nagyon is részletezi. Fil 3,5. 2Kor 11,22. Acs 23,6. Gal 1,14. Felülmúltam nemzetem beli sok kortársamat… szerfelett rajongván atyai hagyományaimért. Acs 26,5 – vallásunk legszigorúbb felekezete szerint éltem, mint farizeus.)
b./ A “maradék” elve.
2/b. Avagy nem tudjátok-e, mit mond az Írás Illésről? Amint könyörög Istenhez Izrael ellen, mondván: 3 “Uram, a Te prófétáidat megölték, és a Te oltáraidat lerombolták, és csak én egyedül maradtam, és engem is halálra keresnek.” (1Kir 19,10.14.) 4 De mit mond neki az isteni felelet? Meghagytam magamnak hétezer embert, akik nem hajtottak térdet a Baálnak. (1Kir 19,18.) 5 Ekképpen azért MOST IS van maradék a kegyelemből való választás (eklogé) szerint. (Ézs 10,21 – “A maradék megtér, a Jákób maradéka, az Erős Istenhez.” … Ézs 9,6 – a “gyermek” az Erős Isten - gibbór)
6 Hogyha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem. Hogyha pedig cselekedetekből, akkor nem kegyelemből: különben a cselekedet nem volna többé cselekedet.
--Ez alapelvet jelent: milyen MÓDON, milyen “forrásból”, milyen háttérrel kerülnek be a “maradékba” az emberek?
--“Kegyelemből” – amit eddig hallottunk. Vagyis, akik az Evangéliumot elfogadják, akik RÁBÍZZÁK magukat az Úr kegyelmére, megváltására… és NEM saját “vallásos erőfeszítéseikből”, saját “vallási tradiciójuk”, hátterük, “származásuk” (előjogaik) alapján közelednek Istenhez.
--A KETTŐ két teljesen más utat jelent, és teljesen meg is különbözteti őket egymástól
7 Micsoda tehát? Amit Izrael keres, azt nem nyerte meg: a választottak ellenben megnyerték, a többiek pedig megkeményíttettek.
--Róma 9,30-31.
--Róma 10,18-20.
8 Amint meg van írva: Az Isten kábultság (katanüxisz – érzéketlenség, kábulat, kábultság) lelkét (pneuma) adta nekik; szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind e mai napig.
--Ézs 29,10. Jn 12,40. Ézs 6,9.
--Mt 13,10-18.
NEM arról van szó, hogy direct burkoltan beszélt az Úr. Hanem figyelembe vette, hogy nem látnak, nem hallanak, EZÉRT adott nekik példázatokat, hogy legalább valami maradjon meg. És készen állt a magyarázatot is megadni annak, aki akarta hallani – mint a tanítványok is.
Néha mondta: “szemeitek lévén nem láttok-e, füleitek lévén nem hallotok-e” – amikor pl. nem emlékeztek vissza a korábbi csodákra, és aggódni kezdtek. (Ezt nekünk is mondhatná.) Mk 8,18-ban.
Tehát utalt itt is az Úr a próféciára, Ézsaiástól.
Az valóságos történés volt – mögötte viszont a NEM AKARÁS van.
--Acs 28,27.
--A jövő ígérete: Ézs 32,3. Nem lesznek többé zárva a látók szemei, és a hallók fülei figyelmeznek.
--Ef 1,18 – amikor megnyílnak a szemek, ez csoda. (2Kor 4,6. Kol 1,12. Acs 20,32. 26,18.
9 Dávid is ezt mondja: Legyen az ő asztaluk tőrré, hálóvá, botránkozássá és megtorlássá. 10 Sötétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak, és az ő hátukat mindenkorra görbítsd meg.
--Ez is az ítéletről beszél. Nem látnak… ezért szerepel itt. (Zsolt 69,22-24.)
Most a MIÉRT – vagyis Isten rejtett, titkos tervének a megsejtése (kibontása) következik… VAN CÉL is amögött, ami történt?
Ha van cél, sem jelenti azt, hogy az Úr embereket pusztán “eszköz jelleggel” használ… hanem, ha magukat ARRA adták, hogy ne formálódjanak az Úr tervének megfelelően, akkor – “ha már előfordult”, ha már “bekövetkezett”, akkor – fogja az Úr ezt az eseményt is felhasználni valamire, “amire még jó” az Ő tervében…
11 Annak okáért mondom: Avagy azért botlottak-e meg, hogy elessenek (piptó)? Távol legyen! Hanem az ő esetük (paraptóma – vétek, bűn, elesés, elbukás… törvényszegés, törvény áthágása) folytán lett az üdvösség a pogányoké, hogy ők felingereltessenek.
--Acs 13,46 – “íme a pogányokhoz fordulunk…” (2Kor 8,1-8. 9,1-5. Macedónok)
Két következmény:
--Elestek – ezért a pogányoknak TÉR nyílt fel, amit Izráel nem töltött be. (Ha betöltötte volna, a pogányokra akkor is kihatna a megmentés – az minden emberre kihat: Jel 5,9 – de akkor esetleg épp Izráel hirdette volna nekik, és nem fordítva.)
--De abból fakadóan, hogy a pogányok beléptek az örökségbe, ez kihívja Izráelt, hogy elkezdje ÉRTÉKNEK tekinteni, amit amúgy megvetett… a Messiását, az Országot, a megváltást…
--Róma 10,19. Ott, az Ószövetségben, ítéletet vittek véghez Izráel felett a pogány népek – most “bosszantják” azzal, hogy az ő örökségükbe jönnek be… azt használják.
12 Ha pedig az ő esetük (paraptóma) világnak gazdagsága, és az ő veszteségük (héttéma – vereség, hátrány, kudarc) pogányok gazdagsága, mennyivel inkább (póló malón) az ő teljességük (pléróma)?
Logikai következtetés:
--Ha abból élet fakadt a pogányok számára, hogy ők nemet mondtak, mi minden lehet majd, ha igent mondanak.
--NINCS féltékenység, nincs félelem attól, hogy “nem marad elég”, ha “ők is bekapcsolódnak”. NEM erről van szó, az Úrnál a megmentés öröme, a menny gazdagsága FELÜLÍRJA az emberi korlátoktól való félelmet…
13 Mert nektek mondom a pogányoknak, - amennyiben hát én pogányok apostola vagyok, a szolgálatomat dicsőítem (Gal 2,7-8. Acs 9,15.), - 14 (Ha ugyan felingerelhetném az én atyámfiait, és megtarthatnék (1Tim 4,16. 1Kor 9,22.) közülük némelyeket.) 15 Mert ha az ő elvettetésük (apobolé – elutasítás, elvesztés, veszteség) a világnak megbékélése (katallagé), micsoda lesz a felvételük (proszlé – odaültetés, maga mellé vétel) hanemha élet a halálból?
Tehát: jó lesz.
--Még ez a mostani időszak is jelzi, hogy mennyire nagyszerű ez az egész, hiszen a helytelen döntések kapcsán is jót hozott ki az Úr – mennyire különleges lesz, ha (végül – végre) megszületik a helyes döntés.
16 Ha pedig a zsenge (aparkhé – először betakarított termések, amit vittek az Úrnak, ami ígéretet jelentett a későbbiekre nézve – 1Kor 15,20.23. Jak 1,18.) szent, akkor a tészta (phürama – ami abból készül, a tészta) is; és ha a gyökér (ridza) szent, az ágak (kladosz) is azok.
Más szóval:
--Ha Izráel, akinek tette az Úr az ígéreteket (akiket eredetileg választott) – Róma 9,1-5 – ennyire fontos volt az Úrnak, ő volt az “első zsenge”, a “gyökér” – akkor ebből fakadóan, ami utána következik, az is fontos lesz (érték) Neki.
--Tehát a mi értékünk összefüggésben van az előzmények (Izráel) értékével.
17 Ha pedig némely (tisz – nem az összes) ágak kitörettek (ekklaó), te pedig vadolajfa (agrielaiosz) létedre beoltattál (egkentridzó) azok közé, és részese (szünkoinónosz) lettél az olajfa gyökerének és zsírjának (piótész – gazdagsága, zsírossága, termékenysége). 18 Ne kevélykedjél (katakauhaomai – kérkedés, büszkélkedés, felülről kezelés, dicsekedés) az ágak ellenében: ha pedig kevélykedel, nem te hordozod (basztadzó) a gyökeret, hanem a gyökér téged.
Ennyit a lenézésről és felülről kezelésről.
A VALÓSÁG megcáfolja ezt a megközelítést.
Nem veheti semmibe az ember a TÉNYEKET, az IDŐBELISÉGET – előidejűséget – és a korábbi történéseket, Istennel való kapcsolatot.
Meg van talán az esély egy büszkélkedő megközelítésre. De nincs alapja ennek.
19 Azt mondod azért: Kitörettek [az] ágak, HOGY én oltassam be.
(Félreértés – nem kellett volna, hogy kitöressenek, hogy beoltass… nem kell egyenlőségjelet tenni közte… szomorú esemény következtében lett az üdvösség a pogányoké, első kézből – de NEM EZÉRT történt a szomorú esemény, hanem az MEGTÖRTÉNT, és az Úr ezt MÉGIS felhasználta, és hozott belőle ki valami JÓT.)
20 Úgy van! Hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állsz; fel ne fuvalkodjál (hüpszélofroneó – ne gőgösen, fennhéjázva gondolkodik, felülről kezelően áll hozzá), hanem félj.
Más szóval: legyen benned istenfélelem. (1Kor 10,12.) (2Kor 1,24 – mert hitben álltok.)
Tudd, hogy VAN következménye az ember viselkedésének, hozzáállásának.
NE áltasd magad, hanem TUDD, hogy az a “kitöretés” BŰN miatt volt, és te nem vagy “jobb”, hanem inkább kegyelemből kaptál valamit, amiért bekerültél a helyre.
21 Mert ha az Isten a természet szerint való ágaknak nem kedvezett, majd neked sem kedvez.
--Nyilván, ha NEM hit által, kegyelemből veszed igénybe a megmentést.
--Más szóval, NE érvelj úgy (ne áltasd magad), mint amire Keresztelő János utalt: “Ne mondogassátok – a mi atyánk Ábrahám… mert Isten ezekből a kövekből is tud támasztani fiakat Ábrahámnak.” (Jn 15,6 – levágja, tűzre veti)
22 Tekintsd meg azért az Istennek kegyességét (khrésztotész – jószívűség, jóság, becsületesség, egyenesség) és keménységét (apotomia – szigorúság, keménység, komolyság, súlyosság) – azok iránt akik elestek (piptó), keménységét (apotomia – apotemno – levág, elhatárol, különválaszt) irántad pedig a kegyességét (khrésztotész), ha megmaradsz (epimenó – benne maradsz) a kegyességben (khrésztotész) – különben te is kivágatol (ekkoptó – levág).
Mi az útja annak, hogy megmaradj?
--Az, hogy Isten kegyelmességében bízol a továbbiakban is. Ettől nem szakadsz el.
--Nem kezded a magad teljesítményeire irányítani a figyelmet.
23 Sőt azok is, ha meg nem maradnak a hitetlenségben, beoltatnak; mert az Isten ismét beolthatja őket. 24 Mert ha te a természet szerint való vadolajfából kivágattál, és természet ellenére beoltattál a szelíd olajfába: mennyivel inkább beoltatnak ezek a természet szerint valók az ő saját olajfájukba.
Itt van az ígéret.
--Isten arra vár, hogy ne legyenek hitetlenségben. Be akarja őket oltani.
--Egy csoda volt, hogy te a “természet ellenére” beoltattál…
--Istentől az sincs távol, hogy “visszaoltsa őket” amikor a feltételek előállnak. (Hit. Ellenében a hitetlenségnek és keménységnek.)
25 Mert nem akarom, hogy ne tudjátok atyámfiai ezt a titkot, hogy magatokat el ne higgyétek, hogy a megkeményedés (pórószisz) Izraelre nézve csak részben (merosz) történt, ameddig a pogányok teljessége (pleroma) bemegy. 26 És így az egész Izrael megtartatik, amint meg van írva: Eljő Sionból a Szabadító, és elfordítja Jákóbtól a gonoszságokat. 27 És ez nekik az én szövetségem, midőn eltörlöm (aphaireó) az ő bűneiket.
Itt a jövő reménysége.
--És tény.
--Van egy bizonyos mérték, (szám), ami a pogányokból be kell menjen. Utána ismét Izráel következik.
28 Az evangéliumra nézve ugyan ellenségek ti érettetek; de a választásra (eklogé) nézve szerelmetesek (agapétosz) az atyákért. 29 Mert megbánhatatlanok (ametamelétosz) az Istennek ajándékai (khariszma) és az ő elhívása (klészisz).
30 Mert miképpen ti egykor engedetlenkedtetek (apeitheó – visszautasít, ellene áll a HIT-nek, pártot üt, ellenszegül) az Istennek, most pedig irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségük (apeitheia) miatt: 31 Azonképpen ők is most engedetlenkedtek, hogy a ti irgalmasságba jutásotok folytán ők is irgalmasságot nyerjenek; 32 Mert az Isten mindeneket engedetlenség alá rekesztett (szügkleió), hogy mindeneken könyörüljön.
Majdnem egy törvényszerűség – de csak a történelem eseményeit kapcsolja egybe. Nem kell, hogy engedetlenkedjen valaki, hogy irgalmat nyerjen. De annak ellenére, hogy engedetlenkedik, nyerhet irgalmat, ha megpuhul a szíve.
33 Óh Isten gazdagságának, bölcsességének és tudományának mélysége! (Báthosz – mint a tenger mélysége.) Mely igen kikutathatatlanok az Ő ítéletei s kinyomozhatatlanok az Ő útjai! 34 Mert kicsoda ismerte (ginoszkó) meg az Úr értelmét (nousz)? Vagy kicsoda volt Neki tanácsosa? 35 Avagy kicsoda adott előbb (prodidómi) Neki, hogy annak visszafizesse azt? 36 Mert Őtőle, Őáltala és Őreá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké. Ámen.