Megmaradás hűségben...
Amire a te Urad elhívott, amit rád bízott, amit teeléd adott, amit TE tudsz betölteni, amiből mások merítenek majd, életed útján...
-- Gondolsz rá, hogy egy nap, amikor meg fogunk állni Őelőtte, pontosan erről fogunk számot adni Neki? Hogy nem adtuk fel, és hűségesek voltunk abban, ami ránk volt bízva, nem "fogcsikorgatva", hanem megismerve Őt, Aki ugyanezt élte át, és Aki ezekben a helyzetekben élő, mindig időszerű bölcsességgel és szeretettel ajándékoz(ott és ajándékoz) meg, és betölti a "reménység-szükségletet" az életedben, ha Hozzá hozod a helyzeteket...
-- Akiknek általad van a szükségük betöltése, általad ismerik meg az Urat, általad nyernek továbblépést, általad lesz megoldás az életükben... akik ilyen értelemben "rád vannak bízva" - róluk azon a napon fogsz "számot adni"...
-- Ez a reménység-harca is az életedben, hogy megmaradj abban, amire el lettél hívva, és amit rád bíztak...
"Akik Téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a Te Igédben van az én reménységem." (Zsoltárok 119, 74.)
"Emlékezzél meg a Te szolgádnak adott Igédről, amelyhez nekem reménységet adtál!" (Zsoltárok 119, 49.)
"De én? Isten közelsége oly igen jó nekem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden Te cselekedetedet." (Zsoltárok 73, 28.)
2022. 02. 25