Jó hír, ha elrontottál valamit... fontos tények és az áldás útja...
Van egy nagyon izgalmas dolog.
1./ Az Úr Jézus, ha engedtél Neki, ha az Övé az életed, rajtad tartja a szemét, és nem akar rossz irányba engedni, de nem is akar "rosszat neked".
2./ Te is imádkozol, sőt, néha el is képzelsz dolgokat, hogy mik vannak Őtőle, vagy mit szeretnél, hogyha Őtőle lennének.
3./ Azután néha a dolgok "nem pont úgy" történnek. Valaki megmondja, hogy "most ez nem lehetséges", vagy nincs rá elegendő fedezeted, vagy nincs hozzá segítő "személyzeted", és félbe maradnak dolgok, vagy "másként alakulnak", mint eredetileg elgondoltad, vagy szeretted volna.
4./ Lehet, hogy dühöngsz. Lehet, hogy kétségbe esel, és kudarcodnak tekinted ezt a helyzetet. Lehet, hogy feladási gondolatok támadnak benned. Lehet, hogy rossz dolgokat fogalmazol meg, talán emberekre nézve, rosszat feltételezel, vagy dühödben rosszakat mondasz róluk. Lehet... sok minden lehet.
5./ De az Úr nem fordult el tőled, csak most "nem pont úgy" alakultak a dolgok, mint ahogy elgondoltad.
6./ A kulcskérdés, hogy szereted-e az Urat "így is", és hűséges maradsz-e Hozzá, "ebben a helyzetben is"?
-- Mert ha igen, akkor tud tanítani, meg tudja mutatni, mit kellett volna másként gondolnod vagy tenned, vagy miben tudnál most még változni vagy változtatni, hogy valami mégis megvalósulhasson a mennyei tervből... vagy valami más lesz, de jó lesz.
-- A lényeg a hűség és a szeretet Őfelé. Mert Ő szeret...
7./ Szóval, Ő szeret, és a "helyzet", ami "kialakult", nem változtat azon a tényen, hogy Ő szeret, jól ismer, és tudja, hogy "most ez van"... s ha szereted, és hallgatsz Rá, tud korrigálni is, és vezetni, és meg tudja mutatni, miben változtass, és tud tovább is "alakítania a helyzeten", hogy jobb legyen, és végül a lehető legjobbá legyen minden.
8./ Néha "egészen pici" dolgokat tudsz tenni, vagyis, ilyen területeken engedsz az Úrnak, és Ő ezekből, (pontosan ezekből) tudja tovább vinni az Ő terveit, tud jókat kihozni, rád nézve és az egész helyzetre nézve.
-- Ha pedig "túl nagyra látsz", és a "kicsikkel" nem "elégszel meg", hanem azt mondod, hogy "ha a legnagyobbat nem lehet, akkor neked a 'kicsi' nem is kell", akkor lehet, hogy lemaradsz valamiről, amit pedig Ő tervezett...
-- Nem azért, mert Ő "akarta, hogy lemaradj", hanem azért, mert a megalapozó lépések nem történtek meg, akár a jellemedben, akár a tényleges, fizikai világban... pl. a vetés, a hűség, a készség, a nyitottság és rugalmasság feltétele lehet egy következő lépésnek, amit, ha ezeken a területeken nem engedtél az Úrnak, akkor nem tud előhozni... ezért marad el valami, amit pedig Ő akart volna...
(No, ez azután nagyon kiverheti a biztosítékot olyanok szemében, akik "Isten szuverenitását" hangsúlyozzák - amúgy én is ezt hangsúlyozom - de mégis, az Úr ennyire "alkalmazkodik" hozzánk közös munkálkodásunkban, életünk formálásában, a továbblépések területén, a növekedésünk terén... van jelentősége a te szavaidnak, tetteidnek, hozzáállásodnak, kapcsolataidnak... a mindennapok pici perceinek és azok következményeinek...)
9./ Mindig figyelhetsz arra, hogy az Úr Jézus mutat-e valamit, amiben korrigálnod kell - pl. bocsánatkéréssel, megváltoztatott hozzáállással, elkésett, de azért mégis meghozott döntésekkel, pl. a magvetés (anyagi, vagy időbeli, tettbeli vetés) terén... s ha mutat valamit, tedd meg, magadat megalázva, meghozva a megfelelő döntéseket, mert így még előjöhet valami olyan lépés a mennyből, (a mennyből előkészítve), ami a tervbe szorosabban bekapcsol, vagy előhozza valami területét a mennyei tervnek, az együttmunkálkodási tervnek, ami amúgy elmaradna, kimaradna, semmivé lenne...
10./ Péter korrigált az Úr Jézus szavára:
-- "Uram, Te tudod, hogy szeretlek Téged"... lehet, hogy közben sok mindenen átment, bánkódott is, és újat tudott kezdeni. (János 21.)
-- Később is kellett korrigálnia - a Galata 2-ben látjuk, ahogy Pál "színről-színre" (mindenki előtt) ellene áll neki, és "képmutató viselkedését" megfeddi. Utána az Apcsel 15-ben már kiáll Pál és munkája mellett, visszaemlékezve az Apcsel 10-re is, s így egy jó terv mégis megvalósulhat, kibontakozhat.
-- János Márk is korrigált, hogy hogyan azt nem látjuk, de az Apcsel 16 után a Kolossé 4-ben olvassuk, hogy Pál úgy ír róla, mint aki "hasznos a közös munkában".
11./ Ne dőlj be a saját elgondolásoknak, érzéseknek, emberektől való elismerés vágyának, siker-gondolatoknak, emberi terveknek, és ne nézd le a "kicsi" dolgokat, amikben engedhetsz az Úr Jézusnak, amikben Őt szolgálhatod, miközben emberek nem látnak, a "szemüket másokon nyugtatják"... te nem a "szemnek szolgálsz", s így is kedves vagy Isten előtt...
-- Ne hagyd ki, amire az Úr indít, mert ez egy lépés lehet egy olyan terv kibontakozásában, amiről még nem is álmodsz...
-- Ne okoskodj, és bizalmatlankodj, hanem engedj, amikor magadat kell megtagadnod, és az Úr Jézus jó útja bontakozni fog előtted. Ne félj!
12./ Még egyszer mondom: neki gondja van rád, és szeret téged, meg nem szűnő szeretettel, akkor is, ha épp elrontottad... és van korrekciója, és van újrakezdése a számodra, sőt, vannak mostani kibontakoztatási tervei is! Elhiszed?
"Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az Ő kegyelme! (Tehát VAN tovább, VAN új, VAN jó megoldás.) Mondja hát Izrael, hogy örökkévaló az Ő kegyelme! (Te is mondhatod.) Mondja hát az Áron háza, hogy örökkévaló az Ő kegyelme! (Akik ismernek téged, is mondhatják.) Mondják hát, akik félik az Urat, hogy örökkévaló az Ő kegyelme! (Mindenki, aki ismeri és keresi az Urat, mindenki, aki szereti Őt, és bízik Benne - mondhatja. Mert ÍGY VAN.) Szükségemben segítségül hívtam az Urat, meghallgatott [és] tágas térre [tett] engem az Úr. (Ő a TÉR-ALAKÍTÓ... Nála ott a következő lépés, még, ha bajba kerültél is... még, ha te okoztad volna is a "bajodat"... VAN megoldása.) Velem van az Úr, nem félek; mit árthat nekem ember?" (Zsoltárok 118, 1-6.)
-- Szóval: van, ami örökkévaló, s ez az Ő jóságossága, mérhetetlen szeretete, amivel körülvesz téged, és amivel akarja, hogy jó legyen, és ne rossz a végeredmény. Még, ha "elrontottad volna is".
-- Ez azt is jelenti, hogy van megoldás, és van újrakezdés, és van jó lehetőség, még, ha most el is rontottál valamit...
-- Tanulhatunk. Te is, én is, mindannyian. Még azokból is, amiket elrontottunk...
-- Ő tanít, és vezet, és jóra vezet, és ezt is fogja tenni, mert ez a mennyei hozzáállás, Őbenne, nem változik - örökkévaló.
13./ Emlékezz vissza Dávid királyra, aki, mikor már király volt, a mennyre figyelve egy döntést hozott, és az Úr munkáját egy területen nagyon szerette volna előre vinni: fel akarta hozni a szent ládát Jeruzsálembe. Utána beleütközött valamibe, ami kudarcos volt, és sokan mondhatták neki: "minek kezdtél bele?!"... de végülis nem maradt ennyiben a dolog... újra nekifogott, korrekció után... a mennyre figyelve. És áldás lett belőle...
Gondold végig a frigyláda felhozatalának történetét...
-- Jó volt a döntés.
-- Mennyei volt a látás.
-- És mégis beleütközött valamibe, amire nem számított: Uzza szörnyethalt. (Pedig jóindulatú és segítőkész volt.)
-- Dávid ismerte és megismerte, s egyre inkább megismerte Őt.
-- Az 1Krónika 13-ban Uzza szörnyethalt. A láda ott maradt Obed Edom házában.
-- Az 1Krónika 15-ben Dávid ismét nekieredt annak, amiben egyszer már kudarcot vallott. Megértette, hogy nem a cél volt rossz, nem a látással volt baj, hanem a hogyan nem stimmelt. És most újra nekimegy... mert megismerte és egyre inkább megismerte az Urat, és akarta Őt. S felhozza a ládát. (Mikál kritikájával szemben is látjuk, Ő tudja mit jelent az Úr előtt megalázni magát és az Úr előtt dicsőítésben „megfeledkezni” arról a „méltóságról”, amit emberek tulajdonítanak neki vagy elvárnak tőle.)
-- Nem adta fel. Amikor nem sikerült, gondolkodott, imádkozott, figyelt az Úrra, korrigált, és újra nekiment. S győzött.
14./ Te is győzhetsz. Mivel az Úr Jézus személyesen, egészen személyesen ismer téged is, és jó terve is személyesen rád vonatkozik... részed és szereped van ebben a megmentő tervben, és akar veled beszélni erről.
-- Ne nézd le a "kicsi" dolgokat.
-- Rugalmasan korrigálj, és engedj az Úr útmutatásainak.
-- Kezdd el még egyszer, ha Ő mutatja, s ha az imádság ott van még benned, és vágysz az Ő dicsőségére, azt meglátni.
-- Ne félj, Ő ott lesz, nem hagyott magadra... (amit kellett, rendezted, és rendezed Ővele... így nem kell félned, s nem adod meg magad az ördög kárhoztatásának sem).
Áldás legyen rajtad, kedves életeden, mostani és holnapi döntéseiden, viselkedéseden, hozzáállásodon, s az Úr Jézussal való kapcsolatodon. Ámen.
"Mert ha az egynek (itt Ádámról van szó - elromlottak a dolgok) bűnesete miatt uralkodott a halál az egy által: sokkal inkább (ez messze fölötte lesz) az életben uralkodnak az egy Jézus Krisztus által azok, akik (itt pedig RÓLAD van szó, ha az Úré vagy, ha újjászülettél) a kegyelemnek és az igazság ajándékának bővölködésében részesültek." (Róma 5, 17.)
-- Van jövő.
-- Van helyreállítás.
-- Van újrakezdés.
-- Van mennyei megoldás.
-- Van kibontakozás.
-- Van közös építkezés.
-- Van teljesség Ővele.
-- Van egy mennytől való biztonság.
-- Van Vele való járás, bármilyen helyzet legyen is.
-- Van, van, van, van... ez a te áldott életed lehetősége, Jézus Krisztusért és Ővele együtt...