"H-ség", vagy valami más? - a hit és reménység harca hétköznapjainkban
Azt mondta nekem valaki, amikor a hitről és reménységről beszélgettünk, hogy Dánieltől az, hogy kinyitotta az ablakot, amikor naponta háromszor a tiltott imádságot végezte, "h-ség" volt (nem szeretem leírni ezt a szót - de ő így mondta: "hülyeség").
Tudod, Dániel 6-ban, amikor Dániel irigyei sötét tanácsára az uralkodó (Dareiosz) rövidlátókörű döntést foglalt törvénybe, miszerint tilos egy hónapig bárki máshoz - mint istenséghez - fordulni, csak a királyhoz... (büszkeségre apelláló felvetés)... szóval, ekkor Dániel nem csak, hogy tudatosan folytatta az Úr imádatát (tehát nem hagyta abba, még egy időre sem, hogy az Úrhoz forduljon - tudta, milyen jelentősége van az imádságnak!), és ráadásul még az ablakot is kinyitotta, amikor Jeruzsálem felé fordulva imádkozott, úgyhogy az egész környék hallhatta, hogy ő megszegi a jogszabályt... aminek persze következményei vannak, látványos kivégzés formájában...
Ezt a szövegkörnyezettel s következményekkel együtt olvashatod a Dániel 6-ban. Kedvenc részek egyike
1./ Folytatta az imádságot. Ez talán nem tűnik "h-ségnek"... remélem.
-- Ha ismered az Urat, nem tudod megtenni, hogy ne szeresd Őt, és ne imádd, még, ha el akarnák is vágni a nyakadat ezért...
-- Valószínűleg te sem mondanád, hogy Jézus hamispróféta, vagy valami hasonló... ahogy Japánban követelték, mártírokkal és szenvedéssel elborítva a megtértek földjét egy korábbi században... vagy ahogy a Földközi tenger partján attól a 21 hétköznapi hithőstől (amúgy vendégmunkások voltak, egyiptomi kopt hűségesek) követelték, akiknek nyakát ott vágták el, mert nem tagadták meg az Úr Jézust, ebben a században...
-- Jól tették, hogy hűségesek voltak... mert, tudod, sokszor, akik megtagadták, őket is kivégezték, csak épp azzal a tudattal haltak meg, hogy hűtlenek voltak... a gonosz nem válogat, a kínzást lelki és testi területre is kiterjeszti).
2./ Arról gondolhatod, hogy "h-ség" volt, hogy mindezt úgy tette, hogy közben kinyitotta az ablakot...
-- Miért hívta magára a támadást, miért hívta ki maga ellen a "sorsot", miért szolgáltatta ki magát a besúgóknak, akiktől tuti, hogy kitelt, hogy megölessék?
a./ Az első, szerintem, hogy tudta mindezt Dániel is. Nem mondtál most neki újat. Tehát, ha tette, tudatosan tette.
-- Ne siess az értékítélettel, nem biztos, hogy "buta" volt, hogy a mai trenddel és az emberi megfontolásokkal "szembe ment".
b./ A második, hogy Dániel nagyon klassz ember volt.
-- Az Úrral járt, nagyon mélyen és tisztán gondolkodott, és széles látókörű vezető volt.
-- Országos vezető, aki nem "hátszéllel" került pozícióba, hanem úgy, hogy az uralkodó felfigyelt rá... és az emelkedése során sem veszítette el a hangsúlyokat, nem lett felfuvalkodott, ügyelt arra, hogy a legjobb megoldások legyenek minden területen, az irgalom és az igazság ott volt és maradt az életében, mindvégig.
--Tehát jól felmérte, mit tesz.
c./ De nem szabad elfelejteni, hogy mint egy országos vezető, mint a király után a "második", NEM MINDEGY, hogy egy gonosz tendenciával kapcsolatban kiáll-e, vagy sem.
Nem mindegy, mert:
-- A többi ember ebből merít irányt és bátorságot,
-- Az uralkodó is fel kell figyeljen erre, még, ha elborították is a hátsó gondolatokból (Dániel irigyeinek tanácsaiból) származó gondolati felhők és hálók... a hűséges tett szembesíteni fogja a valósággal...
-- Az ilyen "performance"-k ("flash-mob"-ok) felhívhatják a figyelmet olyasmire, amit már a sok manipulatív beszéd és beállítás elkezdett elfedni. A valóság mindig figyelmeztető lehet, hogyha az ember szembesül vele.
3./ Szerintem Dániel, az előzőek alapján, nagyon tudatosan felmérte, mi, mivel járhat, és mi lehet a következménye, s mivel szerette az Urat, és ismerte Őt, Ővele is meghányta-vetette ezt a tettet.
-- Nem nevezném "h-ségnek", amit tett, még, ha ez különbözik is attól, ami most általános tendencia, még, ha sokaknak nem is javasolnám, hogy így tegyenek...
-- Volt jelentősége annak, amit tett, jó lett belőle: évszázadokon keresztül, sőt évezredeken keresztül erőt adott a kiállásra és a hűségre Izráel népének, amikor elvárták tőlük a teljes behódolást (lelkileg is, fizikailag is).
-- És van jelentősége a mai napig is, az Eklézsia, az Úr Jézus tanítványainak életében is, amikor lelki és fizikai erőszakkal (fenyegetéssel) szemben kell képviselniük az Evangéliumot.
4./ Nyilván van bölcsesség is a világon. Kikérjük az Úr Jézus személyes tanácsát és vezetését.
-- Utólag sok mindent el lehet mondani, mi, miért volt jó - előre, vagy épp, amikor a döntést meghozod, kevéssé... ott nagyon sokat számít, hogy az Úr vezetése alatt van az életed. Nem csak egy-egy mintát látsz, semmiképpen sem sablonosan, klisék alapján cselekszel, hanem mennyei vezetéssel, az Úr Jézus nevében...
a./ Dietrich Bohnhoeffer miért ment vissza a náci birodalomba az USA-ból, holott mindenki ott akarta tartani, hiszen már látta az egész világ, a harmincas évek végén, hogy ebből háború lesz, üldözés, és már tíz- és tízezrek menekültek el onnan?
Ez a lelkész és vezető azt mondta, hogy ha nem lenne otthon a nehéz időkben, akkor ezeknek az időknek elmúltával nem lenne jogalapja arra, hogy lerögzítse az igazságot, mintát adjon, és továbbvezetést.
-- Lehet, hogy nem értesz egyet vele - de megérteni, megérted a gondolkodásmódját. És ha meglátod, mi minden lett belőle, hogy szinte egyedüli "egységfrontként" a mellette álló lelkészek álltak ki a világosság, az igazság és a tisztaság mellett, szemben egy fenyegető, koncentrációs táborba hurcoló, frontra küldő rezsimmel - s hogy nekik mennyire de mennyire szükségük volt egy ilyen vezetőre... nos, akkor valamit meglátsz ebből a dilemmából és ennek a döntésnek a következményeiből is.
-- Hát, igen, amikor egy héttel a náci birodalom teljes összeomlása előtt, még Hitler utolsó parancsaként, ki akarták végezni őt, s neki lett volna módja az elmenekülésre... s ő NEM menekült el (pedig még őrei is biztatták)... talán a családját féltette a kollektív megtorlástól... vagy más szempontok voltak... nem tudom. Ezt az értékítéletet maximálisan meghagyom az Úr Jézusnak (és nem mondom rá erre a döntésre sem, hogy "h-ség" volt...)
b./ Zimányi Józsi bácsi megírta Sztálin generalisszimusznak, hogy nem vindikálhatja magának a főhatalmat, mert van egy Örökkévaló Isten, Aki uralkodik... bármit gondolnak is az emberek a kommunizmus delelőjén...
-- A következmény Szibéria lett... sok éven át.
-- A családjára is kihatott, amit tett...
-- Az értékítéleteket nem szabad elhamarkodni, egy olyan világban, ahol mindenkit behódolásra késztetnek, ahol tendencia, hogy "ne szólj szám, s nem fáj fejem", ahol a lelkeket rabolja el az ördög a hallgatás kapcsán... más helyzet van, egy olyan döntési helyzet, ahol a mennyei megfontolás arra vezethet, hogy mások szemében "h-ségnek" tűnő dolgokat is megtegyél...
5./ Ma is sok tekintetben hasonló a helyzet.
-- Tömegével jön a bedarálódásra késztető hatás... sodorja a fiatalokat egy bolond és önző ideológia a leggonoszabb irányba...
-- Ki áll ki az igazság mellett? Ha megszólal, ezer részre szedik... de, ha nem szólal meg, akinek jelentősége van mások szemében, még, ha sokan támadják is - hogyan fog megállni az Örökkévaló Isten jelenlétében, aki felelősséget adott neki egy ilyen nehéz korszakban (országos vezetők, de egy-egy szervezet vezetői is, ilyen helyzetben vannak...)
-- Csak a múlt héten mondta egy szervezeti vezető, hogy "nem akarom az állásomat elveszteni" - amikor arról lett volna szó, hogy egy területet bérbe ad nekünk, ahol egyetlen napon, a Gyereknap alkalmából, képviselhetjük az Evangéliumot... de az ő szervezetük mást képvisel, és ha ő, aki személyesen így gondolkodik mint mi (legalábbis ezt mondta) kiállna emellett, hogy mi ott lehessünk, az állásával játszana... hm... ez valami hasonló helyzet? Én nem bántom ezt a fiatalembert, sem munkatársát, aki már tavaly is ezt mondta nekem... nem bántom, csak azt mondom, ami Eszter könyvében hangzott el: "Ki tudja, nem ezért az időért kerültél ebbe a pozícióba?" - vagyis, hogy a lehetőséget, amit kaptál, mire kaptad?
Mindent összefoglalva: NEM "h-ség", amit Dániel tett, főleg, ahogy végiggondolod, mi minden lett belőle... az Úr megvédte, ellenségei pedig ítélet alá kerültek... az uralkodó megerősödött az igazság elfogadásában, és talán az egész országban könnyebbedett a helyzet... nem rossz
Megéri?
Legyen áldás rajtad, ahogy gondolkodsz ezeken s ahogy a jó döntéseket meghozod saját életedben és figyelsz közben a Szentlélek vezetésére is. Ámen.
OLVASMÁNY:
Dániel könyve 6. rész, Apcsel 4. és 5. részek.
(Összefüggésben - ami izgalmassá teszi az egészet - a Róma 13-mal, és az 1Timótheus 2, 1-4 üzenetével... hm.)
Ui:
Ja igen, amiért eredetileg ezt a címet adtam - Dániel a./ bátor volt, b./ az Úr közelségére támaszkodott, c./ Istenét ismerő ember volt, és ezért d./ HIT volt benne, az Úr beszédén alapuló, és e./ REMÉNYSÉG járta át, hogy akármit tesz a HIT által, valamiképpen jó lesz belőle, mert az Úr ott van vele...
-- Ez volt a HIT és a REMÉNYSÉG harca az ő életében, itt, most, ebben a helyzetben.
-- S ez - vagyis hasonló - a tiédben is, az enyémben is... (milyen jó, hogy olvashatjuk az Igében a bibliai példákat is)