Fix pontok (2) napja (89)
Vannak fix pontok, amikből nem engedek. Néhány olyan dolog, amit megértettem, hogy az élet alapjaihoz tartozik.
1./ Ilyen a hűség.
-- Egyszerűen nem lehet, hogy itt törés legyen. Inkább bántsanak meg engem azzal, hogy megtagadnak, elhagynak, lenéznek vagy elpártolnak, de én ne bántsak meg senkit ezzel. Soha.
-- Nem tudom, miért van ez, de valahogy nagyon mélyen beírta a szívembe ezt az Úr Jézus. nem akarom, hogy csalódjon bennem Ő. Ő a hűség Istene - és aki Vele jár, annak hűségben kell járnia.
-- "Ha hitetlenkedünk, ő hű marad: ő magát meg nem tagadhatja." (2Timótheus 2, 13.)
2./ Ilyen az élet szeretete, az élet tisztelete...
-- Olyan érdekes. Ezt nem mi találjuk ki - ezt felfedezzük. Ezt kapjuk. Ez Tőle jön, egyszerűen beírja a szívünkbe, amikor újjászületünk.
-- Van, hogy még korábban is. Lehet, hogy épp szüleinken keresztül is.
-- Emlékszem, még 17 éves voltam, kb. amikor a gimibe eljött valaki egy egy előadást tartott az abortusszal kapcsolatban. Pontosabban a szavakra nem emlékszem, de egy filmet levetített. A film egy műtőben játszódott, ahol abortuszt készítettek elő, s hajtottak végre. Én nem bírtam sokáig, talán csak addig, hogy a műszereket kikészítették, s ennyi... egyszerűen ki kellett menjek a teremből. S talán még valaki tette hasonlóan ugyanezt. S kint, a folyosón, míg vártam, hogy az óra véget érjen, egy életre eldőlt bennem, hogy soha nem fogok részt venni abortuszban. Ha babát foganna akivel járok (mert ekkor még nem voltam megtérve, és ez így előfordulhatott volna, házasságon kívül, sajnos), akkor én soha nem fogom arra ösztönözni, hogy "vetesse el", hanem elveszem feleségül, hogy a kisbabának legyen családja.
-- Én nem tudom, hogy fogant meg bennem ez a gondolat, de biztos, hogy a műszerek csörgése, a műtő-hangulat, és annak szörnyűsége, hogy egy megfogant életet megölnek, úgy átjárt, hogy ez egy egész életre elkísért engem. S milyen jó, hogy megtértem, megismertem a Megváltót, és innentől ez az egész kérdés rendbe is került. Ha baba fogan, csak a szerelmemtől foganhat, akivel egész életre házasságban élünk. Szóval, lesz helye... vagyis, mindegyiküknek volt, és van helye.
-- Az élet tisztelete mélységesen átjárt, és átjár azóta is.
-- "A tolvaj nem egyébért jön, hanem, hogy lopjon, öljön és pusztítson - én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek." (János 10, 10.)
3./ Fix pont a megmentés, a helyreállítás, a felemelés, a vigasztalás, bátorítás, az irgalmasság indítéka is
-- Megértettem, hogy az Úr Jézus mindig ezt munkálja.
-- A menny célja mindig a felemelés, a megerősítés, a jó kimunkálása, s megtartása... ha elveszett, akkor visszaszerzése.
-- Irgalmasság nélkül az élet kiüresedett, öncélúvá vált, elveszett értékesnek lenni... a mennyben, ahogy oda megérkezünk, nem egyebet fognak kérdezni, nem egyébbel fogunk ott szembesülni, hanem azzal, hogy vajon az Úr Jézus irgalmassága áthatott-e bennünket, annak megfelelően szabtuk-e életünket?
-- A megmentés, a helyreállítás, a felemelés, a vigasztalás, a bátorítás - mind, mind szoros kapcsolatban van a mennyei irgalmassággal.
-- "Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek." (Máté 5, 7.)
-- "Az ember Fia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa (megmentse, helyreállítsa, visszahozza) ami elveszett." (Máté 18, 11.)
4./ Fix pont az életemben a függés pontja is.
-- A "függés" azt jelenti, hogy "kiszolgáltatottság". Vagyis: Őtőle függök. Rajta múlik rengeteg minden, és az élet legfontosabb dolgaiban HOZZÁ jövök, mert Nála van ott minden, a válasz, a megoldás, a kiegészítés, a hiányok betöltése, a szabadítás...
-- Függök Tőle, és ez nem rossz... egyszerűen tény. És mennyi, de mennyi ponton tudom, hogy Nála van a megoldás, Nála van a válasz, Nála van a következő lépés, Nála van a változtatás, Nála van a változás, Nála van a biztonság, Nála van a jövő... minden, de minden... Nála van. És ezért Hozzá jövök, Őt kérem, Tőle függök, és ezt ki is mondom Neki, mert nincs más, Ő van, és ez tény.
-- Épp ma beszélgettünk valakivel, elmeséltem az elmúlt 12 évemet egy szempontból, és azt a két dolgot, amit MOST, tegnap észrevettem, icipici változásokat, ígéretet a jövőre, arra, hogy jó lesz, hogy az, ami fájt, ami hiányzott, amin semmit nem tudtam változtatni, amiben "csak voltam", és csak egyszerűen "vártam", és kértem az Urat, mert Tőle függött, és függ még mindig... hogy ez elkezd(ett) formálódni. Még nem látszik, csak icipici jelek látszottak tegnap... és ezt a két dolgot nagyon mélyen megragadtam, és reménység töltött be, hogy meg lesz... de még továbbra is ott van az Úr előtt...
-- És lefixáltuk, hogy vannak olyan területek, ahol nincs más, csak a "térdelés"... az Úr előtti újra és újra Hozzá visszapasszoló imádság. Bármit látsz, bármit hallasz, bármire figyelmeztetnek is a "körülmények", vagy más emberek, vagy bármivel "frocliznak" is esetleges "kárörvendők", vagy irigyek, vagy versengésben szenvedők, vagy "rosszakarók", egyetlen egyet tudsz tenni: imádkozol, újra és újra, megint, mert nincs más, csak Jézus.
-- No, ez a függés, mennyei értelemben... a kiszolgáltatottság, és a tudatos alárendelődés...
-- "Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. Ezt veszem szívemre, azért bízom: az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk - mivel nem fogyatkozik el az Ő irgalmassága. (Tehát nincs kritika Isten felé, hanem hálaadás... a VALÓSÁG felismerése az, hogy ez MÁR ÖNMAGÁBAN is KEGYELEM, hogy még tart az Ő mérhetetlen kegyelme, jövőformálása...) Minden reggel meg-megújul, nagy a Te hűséged! (Megszólítom az Urat... NEKI mondom... NAGY, Uram, NAGY a Te hűséged!) Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért Benne bízom. (Őhozzá tartozom. Mindenem Tőle van. Kihez mehetnék, ha nem Hozzá. Benne, Benne, Benne bízom.) Jó az Úr azoknak, akik várják Őt;. A léleknek, amely keresi Őt. Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára (tudatosan vállalta, tudatosan VÁLASZTOTTA ezt "magának"... itt az alárendelődés...). Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység? Orcáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. (Ez már egy más fajta gondolkodásmód. Egy olyan belső átformálódás, amiben az Úr lehet a FELTÁMADÁS és az ÉLET... s a válasz, ami Nála van, jöhet gyakorlatban.) Mert nem zár ki örökre az Úr... (van jövő... van reménység... lesz megoldás... meg fogjuk látni)" (Jeremiás Siralmai 3, 20-31.)
5./ Négy fix pontot írtam le most az életemből. Négy olyat, ami életalapelv a számomra: a hűség, az élet tisztelete és szeretete, az irgalmasság, és mindaz, ami ebből indul ki, s a függés, a Neki való teljes kiszolgáltatottság, Neki való teljes alárendelés, a mennyei reménységgel, a jövő ígéretével.
-- Mindezek ajándékok, és mindezeket az Úr Jézus munkálja bennem - és benned is.
-- Mindezek a valóság részei, amiket inkább felfedez az ember, mint valahogy megpróbál tudatosan beírni, elsajátítani. (De persze ez is, ez a tudatos megragadó, elsajátító működés is része az életünknek - tehát, ha pl. most ragadott meg valami, kimondhatod, és kérheted az Úrtól, hogy járjon át, s legyen a "tieddé".)
-- De alapvetően ezek ajándékok, hogy bekerültek, hogy a tieddé lettek, és kincs, mennyei munka, amit benned így elvégzett és végez most is az Úr Jézus Krisztus.
Imádságom:
Uram, köszönöm az élet alapdolgait, amikben nincs és nem is lesz változás, amik megmaradnak, ha az élet annyira deformálódik is.
Köszönöm, hogy az örökkévalóság mellett állhatok, ahogy a Te fix dolgaid mellett állok.
Köszönöm, hogy az élet gazdagsága az, ami betölt, átjár, ahogy ezeket a fix dolgokat ott tartom, és ahogy ragaszkodom hozzájuk. A Te életed mérhetetlen gazdagsága - és öröme. Ámen.
Kérésem:
Uram, nagyon fáj, ha ezeket megsértem. A hűtlenség, az irgalmatlan, kemény szív is, az életellenesség, az élet szeretetének és tiszteletének figyelmen kívül hagyása és a büszke, felülről kezelő, megkeményített szív is. Nem akarom, Uram, nem akarom egyiket sem, és tudom, a legnagyobb kincs, ahogy őrzöd ezeket bennem, s ahogy őrzöm őket én is... kérlek, Uram, kérlek, hogy ne keményedhessen meg soha a szívem, és ne forduljak el a Te kincseidtől, hanem, ahogy megismerlek Téged, egyre mélyebbre írjad be a szívembe, mindazt, amit Te szeretsz, és mindazt, ami Neked annyira, de annyira fontos! Ámen.
Olvasmány:
A János 10-ben az élet szeretetéről és tiszteletéről olvasol, és a Máté 18-ban is. De ugyanezt látod a Lukács 7-ben, a bűnbánó hölggyel kapcsolatban Simon farizeus házánál, vagy a János 2-ben, amikor az Úr Jézus szíve megindul a bajba kerülő fiatal páron. De a Márk 10 (Máté 19) is használja ezt: "a ti szívetek keménysége miatt engedte meg Mózes ezt nektek... de kezdettől fogva nem így volt...".
A teljes képet a Kolossé 3 és az 1Korinthus 13 adja meg, s a Galata 4,19-ben is olvasol valami nagyon különlegeset, s hozzá a Galata 5 egésze is és a Galata 6 is közel hozza ezeket a fix pontokat.