Buzgóság...
Szeretem a buzgóságot. "Szpoudé" az eredetiben, egyszer végignéztem, hol mindenhol szerepel az Újszövetségben. Gazdag, nagyon bátorító, szeretném az életemben - mondjuk úgy, hogy enélkül nem lennék nyugodt, nem vagyok nyugodt. Akarom a buzgóságot.
1./ Lehet "buzgóságot beoltani"?
-- Hm. Igen. Ahogy olvasom, lehet.
"Hála pedig az Istennek, Aki ugyanazt a buzgóságot oltotta értetek a Titus szívébe." (2Korinthus 8, 16.)
2./ Ennyi legalábbis biztos: az Úr beolthat egy ilyen tüzet, lendületet, elkötelezettséget, jó értelemben vett szenvedélyt, odaadást az ember szívébe.
-- Én észrevettem, hogy vannak dolgok, emberek, helyzetek, s a jövőnek is vannak részei, amikért az Úr beoltotta a szívembe ezt az elkötelezettséget, vágyat, sóvárgást és odaadást. "Buzgóságot" - "szpoudé"-t.
-- "Az 'igyekezetben' ne legyetek restek..." - s itt az "igyekezet" a "szpoudé"-val szerepel. Vagyis, amikor ott a beoltott buzgóság Istentől, a Te részedet is meg kell tenned, nem lassíthatod halogatással, rossz értelemben vett latolgatással, kibúvókkal az Úr munkáját.
"Hála pedig az Istennek, Aki ugyanazt a buzgóságot oltotta értetek a Titus szívébe." (2Korinthus 8, 16.)
3./ Ha ott van benned, alig várod majd, hogy tehesd a magad részét.
-- Megbeszélsz egy találkozót, s bármi akarna közbejönni, félreteszed, félretolod az útból, mert érzed, tudod belülről, hogy menned kell, ott kell lenned, tenned kell, amit az Úr rád bízott...
-- Összegyűlne, ami szükséges egy-egy missziós előretöréshez - utána jön valami kiadás, és mintha elfolyna az összeg... de a buzgóság ott van benned, a tűz, a lendület, és nem akarod, hogy ez abbamaradjon, gondolkodsz (az Úrral), és őrzöd a szíved, hogy ne tudja kioltani a benne levő odaszánást az ellenséges közeg, akadályozás, a "lehetetlenek világa", s megtalálod a megoldást Jézussal, melléd állít valakit az Úr, hogy mehessen, megvalósulhasson, ami Tőle van...
"Hála pedig az Istennek, Aki ugyanazt a buzgóságot oltotta értetek a Titus szívébe." (2Korinthus 8, 16.)
4./ Emberek élete - hogy előre jusson, hogy kibontakozzon, hogy megőrizze őket az Úr, hogy ne mehessenek rossz irányba... ez is hozzá tartozik.
-- Az Úr oltja be ezt a fajta felelősséget, lehet, hogy korlátozott, egy bizonyos időszakra, vagy területre vonatkozik, de lehet, hogy nagyon széles egy-egy időszakban (mint egy édesapáé, vagy édesanyáé, vagy egy edzőé, aki mindent megtesz, hogy a benned levő kincsek felszínre kerüljenek) - meg kell becsülni ezt, mert Isten oltja be... ("Didómi" - adja, ajándékozza... ahogy az eredeti mondja.).
-- Kincs, azoknak is, akikért beoltotta ezt a szenvedélyt a szívedbe, és neked is, mert mennyei indíttatás, és tűz...
-- Becsüld meg, mert "nem magától értetődő", hanem ajándék, amit kaptál, és céllal kaptad.
-- Itt szokták elszúrni emberek, akik a szabadságukért (pl. hogy a szesztől, dohányzástól, vagy mástól megszabaduljanak), kaptak egy ilyen tüzet, az Úr átlendítette őket, és beköszöntött a szabadság... utána "magától értetődőnek" tekintik, és "játszanak" is vele, próbálgatják... "jó, egy szál... hát az még semmi... egy pohárka..." - és egyszer csak észreveszik, hogy a szabadságuk semmivé foszlott... s utána... hm... utána bizony hatalmas küzdelem visszakerülni a szabadságba, mert az a tűz, a lendület, a szenvedély a szabadságért eltűnt, és marad a kemény, naponkénti sziszifuszi munka... a harc, és a könyörgés, hogy meg tudjál maradni a lépésekben, amiket már "sikerült megtenned"... mennyivel jobb, ahogy az ember a szabadságban, amire a Krisztus megszabadította, megáll...
"Hála pedig az Istennek, Aki ugyanazt a buzgóságot oltotta értetek a Titus szívébe." (2Korinthus 8, 16.)
5./ A tűz, a lendület, a szenvedély, ilyen értelemben, ajándék, mennyei "beoltás", ami mindig céllal érkezik. S ez jó.
Uram, köszönöm a tüzet, az ajándékot, a lendületet, a szenvedélyt, amivel megajándékoztál.
Keresem azokat, Uram, akikben ott van, ugyanazon a területen, vagy kiegészítő területeken ez, ugyanígy, tőled, és akarom, hogy amit Te egybe akarsz kapcsolni, tedd meg, legyen meg, valósuljon meg, maximálisan, teljességgel, mennyei összekapcsolással és kibontakoztatással.
Uram, köszönöm, hogy ebben a mostani időszakban is, Te végzed a munkát, Te hozod elő a következő lépéseket, nem csak "válaszként" arra, ami történik körülöttünk, hanem óriási módon - prófétai módon, mennyei indíttatásokkal - megelőlegezve azt, ami majd lesz, vagy lehet, és ERRE megadod a tüzet, a lendületet, a szenvedélyt... köszönöm, köszönöm, köszönöm. Ámen. ?
És köszönöm, Uram, a mennyei szenvedély embereit, akiknek nem drága semmi, csak, hogy "futásukat elvégezzék", méghozzá örömmel, azt, amit Tőled kaptak.
Köszönöm az egybekapcsolást, ahogy Te bontakoztatod terveidet, és mi néha csak "nézzük", hogy mennyire, de mennyire ideje volt annak, amire indítottál, amit beoltottál, mint szenvedélyt a szívünkbe... amit Te bontakoztattál ki, szültél meg, vittél véghez... amibe Te kapcsoltál be minket is, hogy mi is "megszüljük" a magunk oldaláról, és "kibontakoztassuk", ami rajtunk áll ebből, és így, gyönyörűen, Veled, megtörtént - és megtörténik - a megmentés hatalmas munkája, kicsiben és nagyban. Emberek életében, helyzetekben, kapcsolatokban, és itt, körülöttünk, szélesebb területeken is, ahogy Te végzed, és ahogy Te beleengedsz a Te csodálatos terveidbe. Ámen.
Ui:
Az utóiratokat nem mindig olvassák el az emberek. Én azért most mégis leírom:
-- A mesterséges intelligencia, a félelmetes hírek, az elmagányosodás korában, a bizonytalanságok korszakában két dolgot érzek, látok, hogy tenni lehet és kell... a misszió területén is.
-- Az egyik a személyesség, ami kikerülhetetlenné válik. Ha nem is tűnik "hatékonynak" - hiszen "sok időt" vesz igénybe, és egyszerre csak "egy helyen lehetsz" - itt, az internet világában...
--A személyesség mégis pótolhatatlan, mert ha odakapcsolódik a hitelesség, akkor az Isten országa bemutatásra kerül, és ez kitörölhetetlen lehet - és biztonságot jelent, hogy nem csapják be az embert, az embereket, hanem "alap" lehet, amire építhetnek később is... (a mai világ a meghazudtolás, a hazugság, a félrevezetés világa ... és még mennyivel inkább ez áll előttünk... a gyerekek könnyebben lépre mennek...)
--A másik a nyomtatott irodalom, a Biblia odaadása. Kikerülhetetlen. Az internet világában, ahol egy hírt egyik napról a másikra eltörölhetnek, mintha soha nem lett volna fenn a hálón, vagy megváltoztathatnak, akár arccal, hamisított hanggal, bármivel... ami ki volt nyomtatva, korábban, ami a kezedbe került, azt - konkrétan azt a darabot - már nem tudják megváltoztatni.
-- VAN jelentősége annak, amit lehet tenni és kell tenni most ... s gondolj arra, hogy most karácsonykor tíz- és tízezer gyermekhez szeretnénk elvinni a megmentés üzenetét, a Karácsony Örömüzenetét, az Evangéliumot: személyesen. Bábelőadás, énektanítás, visszakérdezés, és az üzenet összefoglalása útján.
-- És gondolj arra, hogy az elmúlt időszakban Képes- és nem képes Bibliák formájában mennyit adhattunk oda, szerte az országban, és mennyi áll még előttünk, ha az Úr megsegít... ez a valóság, s a valóság a Krisztusé... ebben a mostani korszakban is. Az Istennek beszéde nincs bilincsbe verve...
2023. 10. 20. – Tanítás kelte