Az Újszövetség az Ószövetségen keresztül

Ahogy az Ószövetségben meglátjuk az Újszövetséget 01.

Ahogy az Ószövetségben meglátjuk az Újszövetséget 01.

Ahogy az Ószövetségben MEGLÁTJUK az Újszövetséget, ahogy megismerjük az Urat, és élünk Ővele.

--Ábrahámról a Róma 4,17-21 verseiben - ahogy a HIT növekszik. Ez egy út, egy folyamat, ahogy az Úr átjár az ígéretével, és ez elkezdi átformálni a gondolkodásunkat. Megmaradunk benne, ellene fordulunk a lehetetlenség gondolatainak, a kudarc gondolatainak, a reménytelenség gondolatainak, s ezek helyett MÁST tartunk a szemünk előtt: amit az Úr mondott. És ahogy átmegyünk egy-egy kudarcon, nehézségen, azt mondjuk: "dicsőség Neked, Uram", vagy ezt: "akkor is jó lesz, mert Veled vagyok, Uram". Vagy ennyi: "dicsőség az Úrnak". És a HIT növekedni fog, átjár egészen és "teljességre jut benned". Ezt mutatja be az Ige a Róma 4-ben, és ezt olvassuk az 1Móz 12-21 fejezeteiben... most itt, a 18. fejezetet olvastuk végig.

--Az Úrral való beszélgetés, az Ő közelsége, kulcsfontosságú - mindent megragadunk ezért. Félretesszük, ami akadályoz, visszatart.

--Megtiszteljük Őt. Amink van, abból, azzal, mert szeretjük, mert Ő fontos.

--Ő pedig szól. Szereti megerősíteni az ígéreteket. Szereti megerősíteni a HITET. Szereti, amikor a HIT átveszi a teret. Ezért szólt most ismét Ábrahámhoz - pontosabban, most, itt, SÁRÁVAL kezd beszélni. A tényeket rögzíti le, nem vitatkozik. És Sára nevet, s ezért a nevetésért jött most az Úr. Azért, hogy Sára is elkezdjen HINNI. Ezért szól, és erősíti meg, amit Sára már hallott Ábrahámtól.

--Az Úr a jövőt "Ábrahámmal együtt" gondolja el, és így látja Ábrahámot, mint aki HŰSÉGES Őhozzá... s Ő is bízik Ábrahámban. A jövőt így mutatja be - s ezért BEVONJA munkatársát (barátját) abba, amit készül tenni. A TÖRTÉNELEM formálása az Úr terve szerint EGYÜTT történik az Övéivel, azokkal, akiket be tud vonni barátságába. (Jn 15,14-16.)

--Szeretem, hogy ez a történet itt, most MODELL nekünk, láthatjuk az Úr tervét... ahogy bevon abba, amit Ő lát, amit Ő tervez, ahogy te megismered Őt, és innentől úgy imádkozol Vele,

úgy "merészkedsz kérni", és úgy mész "tovább és tovább", az imádságban, hogy közben TISZTELED, mélységesen Őt, de BÁTOR vagy, és a HIT által tágítod a határokat. Vele együtt. Nem "ellenére", hanem úgy, hogy ISMERED Őt, és az Ő ismeretében bátorodsz, és a HIT által egyre szélesebben kérsz, vagy mélyebben... Ábrahám attól, hogy 50 igazról emlékezett meg először, eljutott oda, hogy már a végén 10 igaz esetében is azt kérte, hogy az egész város meneküljön meg (mint a Lk 13-ban a terméketlen fügefa esetében - "csak még egy év haladékot"... - ha megmenekül a mostani ítélettől, talán még kap következő lehetőséget, és megismerheti az Urat). Bátran, bátran, bensőségesen, szabadságban és tisztelettel... így imádkozunk, kérünk és járunk a mi Urunkkal a HIT hódító útján. Könyörgésben és közbenjárásban.

--Még egy fejezetet átvettünk: miben különbözött Ábrahám helyzete a mostani hibázás (bűn) kapcsán, Abiméleknél, attól, amiben volt Egyiptomban, amikor ugyanazt a rosszat tette - Sárát felbiztatta, hogy mondja őróla, hogy bátyja? Miben? Ott is megmenekül Sára a háremből, és ott is megtarthatták a kapott jószágot, s így, egy harci helyzetet követően kinyílt előttük a jövő. Szabadon távozhattak. De itt, Abimeleknél a MENNYEI MÉLTÓSÁG nyilvánult meg. Az Úr úgy EMELTE Ábrahám tekintélyét, hogy Abimélek és egész környezete MEGRETTEN ATTÓL, amit az Úr mond Ábrahámról: "próféta, és ha imádkozik érted, élsz - ha nem... nagyon rossz lesz". Ábrahám felölti azt a szerepet, amire az Úr őt kiválasztotta. Mint Elízeus is, Illés palástját vette magára, a sajátját széttépte. Azt a szerepet töltötte be innentől, amire az Úr elhívta, amibe bevonta, miután Illést magával vitte. Ábrahám is "beletalál" abba a szerepbe, ami áldásul lesz a környezete s a jövője számára. Őrzi az Úr szavát, az Ő vezetését, figyel az Úrra, szereti Őt, és tanul tőle - s ezen az alapon, a környezetére, RAJTA KERESZTÜL hat ki az Ige, a jövő szava, a mennyei figyelmeztetés.

--Az ördög terve nem valósul meg, Sára Ábrahámtól fog fiút foganni. A fiú az ígéret gyermeke lesz. Nem "törvényből", hanem kegyelemből. Azért "HITBŐL", hogy "kegyelemből legyen", hogy erős legyen az ígéret... így dolgozik az Úr. ?

Uram, köszönöm, hogy tanítasz, vezetsz bennünket a Te megismerésed útján, a Veled való közösségben, hogy BETÖLTSÜK a mi mennyei küldetésünket, a körülöttünk élő világban, az Ő javukra, és a Te terved megvalósulására. Ámen. ?

Valahol félbeszakadt az üzenet a telefon lépései miatt, de a következőben - ahogy észrevettem a leállást - ott a folytatás... ?